A gazdagoknak lesz jobb?

Elsőként a leggazdagabbak érezhetik meg a kilábalást

A Tárki elnökének feltételezése szerint a válság kitöréséhez hasonlóan a következő évek várható gazdasági növekedését is a leggazdagabb rétegek érezhetik meg elsőként.

2010.10.14 18:14MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Kolosi Tamás és Tóth István György, a Társadalomkutatási Zrt. vezérigazgatója csütörtökön, az általuk közösen szerkesztett Tárki Társadalmi riport 2010 bemutatóján beszélt a magyar társadalom elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásairól.

A kétévente megjelenő tanulmánykötet célja, hogy tükröt állítson a legfontosabb társadalmi trendek elé, ezzel is segítve a különböző társadalompolitikai javaslatok kidolgozóit - fogalmaztak a szerkesztők. Kolosi Tamás, a Tárki elnöke a könyv megállapításai közül mindenekelőtt azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy a magyar rendszerváltás minden problémája és vitathatósága ellenére is alapvetően sikeresnek nevezhető a régió többi országához viszonyítva. A kutató szerint Magyarországot nem a húsz évvel ezelőtti folyamatok, hanem a 2002-2004 közötti úgynevezett jóléti rendszerváltás hibás gazdaságpolitikája miatt érhette felkészületlenül a gazdasági válság.

Az ország gazdasági leszakadása szerinte a pénzügyileg és társadalmilag egyaránt fenntarthatatlan filozófiában keresendő, az ekkor bekövetkezett jelentős életszínvonal-emelkedés ugyanis egy minden téren pazarló gazdaságpolitikába illeszkedett.

Kolosi Tamás úgy látja, hogy az akkori kormány mellett tágabb értelemben a teljes politikai elit is felelős az ország leszakadásáért.

A magyar társadalomban jelentős változások történtek az 1980-as évekhez képest. Az akkor méretében nagy, de szerkezetében rendkívül tagolt középosztály helyett mára egy kisebb, de összetételében jóval egységesebb középréteg alakult ki - fejtette ki a szakember.


A magyar társadalom tagoltsága ugyan valóban egyre inkább hasonlít a nyugat-európai országokéra, de a köztudatban élő extrém társadalmi egyenlőtlenség "továbbra sem állja meg a helyét".

Kolosi Tamás ugyanakkor elismerte, hogy az elmúlt években valóban nőtt a társadalom szélső rétegei közti különbség, azonban a magyarországi egyenlőtlenség szerinte még mindig az európai középmezőnybe tartozik, így például a franciaországi szinthez hasonlítható.

Hozzátette: hipotézise szerint a társadalmi egyenlőtlenség átmeneti növekedéséhez vezethet a következő évek várható gazdasági fellendülése is, mivel azt a válság negatív hatásaihoz hasonlóan elsőként a leggazdagabb rétegek érezhetik meg.

Tóth István György ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a legnagyobb jövedelműek átlag feletti bevételkiesése mellett idáig a legszegényebbek jövedelme csökkent a legnagyobb mértékben a válság alatt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.