Talpraállítanák a munkaerőpicot

SZTMSZ: nem kezeli a problémákat a szövetkezeti törvény

Aggályos és nem kezeli a problémákat a szövetkezeti törvény munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, nemrég elfogadott módosítása a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) szerint - mondta Csaposs Noémi, az SZTMSZ elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

2010.02.25 15:39MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Országgyűlés február 22-i ülésén fogadta el a szövetkezeti törvény módosítását, amely szerint az iskolaszövetkezetek tagságának munkaviszony keretében történő foglalkoztatásának sok eleme kikerült a Munka törvénykönyvének (Mt.) hatálya alól.

E foglalkoztatási forma nem minősül munkaerő-kölcsönzésnek, ez egy új foglalkoztatási forma lesz. Csaposs Noémi hangsúlyozta: a módosítás komoly következménye lehet, hogy a Mt. szerinti szabályok között legálisan működő cégek által foglalkoztatott nem diák munkavállalók nagy számban szorulhatnak ki a munkaerőpiacról. Az iskolaszövetkezetek által végzett tevékenységek jelentős része valójában munkaerő-kölcsönzés, ám ezt a felek - annak érdekében, hogy a kapcsolódó fenti járulékkedvezményt kihasználják - vállalkozási tevékenységnek állítják be - mondta Csaposs Noémi.

Ehhez Gönczi Dániel, az SZTMSZ munkaerő-kölcsönzési szekciójának vezetője hozzáfűzte: akár 40 százalékkal is magasabbak lehetnek annak a munkáltatónak a költségei, amely normál munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmaz munkaerőt.

Az SZTMSZ nem vitatja, hogy a szociális szövetkezetek elsősorban harmadik fél megbízásainak ellátására foglalkoztatják tagjaikat tipikusan rövid időtartamra, ám feleslegesnek tartják a törvénymódosításban elfogadott, speciális keret-munkaviszony bevezetését. Álláspontjuk szerint ezzel egy olyan új típusú atipikus munkaviszony keletkezne, amelynek szabályai a Munka törvénykönyvén kívül találhatóak. Csaposs Noémi beszélt arról is, hogy a módosítás ellentétes a közösségi joggal, mivel az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás nem minősül munkaerő-kölcsönzésnek, a munkaviszony mégis a szövetkezettel állna fenn, és nem a tagot ténylegesen, ideiglenes jelleggel foglalkoztató harmadik féllel.

Ez a konstrukció ugyanakkor az egyik közösségi irányelv szerint munkaerő-kölcsönzésnek minősül. Kitért arra: az elfogadott speciális foglalkoztatási formában a diákok nem kapnak fizetett rendes szabadságot, ami pedig alkotmányos alapjog. Csaposs Noémi hangsúlyozta: egy, a piac összes szereplőjének érdekét szolgáló szabályozásra van szükség, ezért az SZTMSZ nyitott a párbeszédre az érintettekkel.

Hozzáfűzte: nem az a probléma, hogy a diákok dolgoznak, hanem az, hogy a munkaerő-kölcsönzésen belül eltolódtak a hangsúlyok a diák munkaerő alkalmazásának irányába. A munkaerőpiac talpra állása érdekében azonban elsősorban olyanoknak kellene munkát teremteni, akik felnőttként szeretnének dolgozni - húzta alá az elnök.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.