Működne - ha nem bocsátanának ki széndioxidot

Irreális célkitűzések a klímavédelemről szóló törvényjavaslatban?

Súlyosan veszélyezteti a magyar ipar teljesítőképességét és versenyképességét az a törvénytervezet, mely a széndioxid-kibocsátás irreális mértékű csökkentését írná elő - ezt a véleményt fogalmazta meg a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös állásfoglalásában, amelyet csütörtökön kapott meg az MTI.

2010.02.18 10:32MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A magyar gazdasági szféra legfontosabb érdekképviseleti szervezetei szerint a belföldi úgynevezett ETS, azaz a üvegházhatású gázokat kibocsátó szektorban - idetartozik a villamosenergia-termelés, ásványolaj feldolgozás, cementgyártás, vasgyártás - a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák, ezért Magyarország uniós szinten már most is átlagon felül teljesít az éghajlat védelme terén. Így a törvényjavaslat által előírt, előzetes becslések alapján az 1990-es bázisévre vonatkozó 80 százalékos emisszió-csökkentési cél teljesítése a már említett iparágba tartozó vállalatok széndioxid-kibocsátásának szinte teljes leállítását jelentené 2050-ig.

Ez praktikusan az ETS szektorba tartozó iparágak megszűnésével lenne egyenlő. Ezért az állásfoglalást aláíró szervezetek az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat ügyében közös nyilatkozatot juttattak el a parlamenti döntéshozókhoz annak érdekében, hogy a nemzetgazdasági összefüggések és következmények ismeretében felelős, megalapozott döntés szülessen ebben a kérdésben.

A közös nyilatkozat főbb megállapításai a következők: a várható villamosenergia-igények nukleáris és megújuló alapú erőművekkel legfeljebb részben elégíthetőek ki. A többi iparág energiaigényének helyettesíthetősége pedig irreális célkitűzés. A magyarországi kibocsátás-csökkentési célok megvalósítása nem jelent globális kibocsátás-csökkentést, mert az energiatermelésből kieső, de szükséges energiát a piac máshonnan, a környező országokból fogja megszerezni, megvásárolni. Az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások alkalmazására rendelkezésre álló belföldi források korlátozottak.

A kibocsátás-csökkentési határértékek hatástanulmányok nélküli meghatározása a magyar ipar és gazdaság érdekeit sérti, mivel a versenysemlegességet rontja, és a határon kívüli területekre tereli a gazdasági tevékenységet, veszélyezteti a munkaképes-korú lakosság foglalkoztatását is.

Emellett a törvényjavaslat nem felel meg a jogszabályok tartalmi követelményeinek sem. Megszövegezése további pontosítást és finomítást igényel, mivel a jelenlegi formában inkább kívánalmakat megfogalmazó parlamenti határozatnak tekinthető, mintsem kidolgozott törvényjavaslatnak - fogalmaznak a közleményben.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.