Fűtési energia takarítható meg

Pénztárcakímélő a családi házak hőszigetelése

A családi házak hőszigetelésével takarítható meg a legtöbb fűtési energia, de szóba kerül a széndioxidot nyelő erdők telepítése és a biogáz termelés is az épületenergetikai munkacsoport - az MTI birtokában lévő - jelentésében.

2010.01.01 10:28MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az építésügyi tárcaközi bizottság nemrégiben megtárgyalta az épületenergetikai munkacsoport jelentését, amely összefoglalta a magyarországi lakásállomány energetikai jellemzőit, a javításra eddig tett intézkedéseket, valamint javaslatot tett a folytatásra. A munkacsoport létrehozását az a májusi országgyűlési határozat írta elő, amely "az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről" címet viseli.

Egy átlagos magyar lakás energiafogyasztásának a háromnegyedét a fűtés teszi ki. A meleg víz előállítására fordítódik az energia 11, míg főzésre a 7 százaléka. Az arányokból látható, hogy legtöbbet a fűtési energiából lehet megtakarítani, amelynek legfontosabb eszköze a hőszigetelés. A több mint 4 milliós lakásállomány több mint kétharmada a családi ház. Miután ezek lehűlő felülete a legnagyobb, hőszigeteléssel ezeknél takarítható meg a legtöbb energia. Az 1975 előtt épült családi házak a legrosszabbak energetikailag, és jónak csak a 2007 után épültek mondhatók. Az iparosított technológiával épített lakások száma 800 ezer. Ebbe nem csak a házgyári paneles, hanem a vázszerkezetes, az alagútzsalus és a más "iparosított" technológiával épültek is beletartoznak. Az építéskori kivitelezési hibák, és az elöregedés miatt ezek a lakások háromszor annyi energiát fogyasztanak, mint a jelenlegi követelmény.

A harmadik halmaz az olyan hagyományos technológiájú (tégla) épületek, amelyekben több lakás található. Ezekben a gépészeti berendezések és a kémények használódtak el leginkább, illetve ablakokat kellene cserélni rajtuk. Ezeknek a házaknak egy része a kisebb városok központjaiban található, így városképi szempontból a külső hőszigetelés nem mindig lehetséges. Viszont hőszigetelhetők a padlások, a pince födémek, és ki lehet cserélni az ablakokat, valamint az elöregedett épületgépészeti berendezéseket is. Energetikai felújításra eddig 240 ezer pályázatra adott támogatást az állam.

A Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) keretében 2008-ban a pályázatok közel fele a komplex felújítást - hőszigetelés, ablak- és gépészet csere - szolgálta, 28 százalék megújuló energiát kívánt használni, és mindössze 16 százalék volt a magában elvégzett hőszigetelés. Ezzel szemben 2010-ben már a pályázatok kétharmada fogta munkába a megújuló energiaforrásokat és 28 százalék volt a hőszigetelés. A panel program keretében a 2001. évi 72 ezer forintról 2008-ra már 310 ezer forintra nőtt az egy lakásra jutó támogatás összege. Az összesen 54 milliárd forint támogatásból több mint 250 ezer ilyen lakás újult meg. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 2009-ben és 2010-ben 34 milliárd forint jut a lakások energetikai korszerűsítésére. Ebből 16 milliárd a megújuló energiaforrások felhasználására, míg 18 milliárd az energia hatékonyság javítására fordítható. A munkacsoport javaslatai között szerepel széndioxid nyelő erdők telepítése, valamint a biogáz termelés támogatása. Főleg a mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek hasznosíthatók ezzel e módszerrel.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.