1941. június 22., hajnali 3 óra 15 perc

70 éve támadta meg a hitleri Németország a Szovjetuniót

70 éve, 1941. június 22-én hajnali 3 óra 15 perckor tüzérségi össztűzzel, bombázó repülőgépek százainak bevetésével, majd 3500 kilométeres arcvonalon 153 német és 29 szövetséges hadosztály támadásba lendültével a hitleri Németország hadüzenet nélküli háborút indított a Szovjetunió ellen, ezzel új szakaszába lépett az 1939. szeptember 1-jén kirobbant II. világháború.

2011.06.20 11:45MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Adolf Hitler, a nemzetiszocialista Németország Führere soha nem titkolta, hogy Keleten akar új "életteret" szerezni, s hogy ideológiai harcot is folytat, gyökerestül ki akarja irtani a bolsevizmust. Mindez azonban nem gátolta meg abban, hogy 1939 augusztusában a kétfrontos háború elkerülése érdekében megnemtámadási szerződést kössön Sztálinnal; a német-szovjet egyezmény titkos záradéka tisztázta a két fél befolyási szféráit is Kelet-Európában.

A nácik a II. világháború első két évében lerohanták Nyugat-Európát, légi háborút indítottak Anglia ellen, elfoglalták Norvégiát, Görögországot és Jugoszláviát. Hitler azonban egy percig sem tett le a Szovjetunió megsemmisítéséről, de a vállalkozást későbbre hagyta, amikorra a Harmadik Birodalom már kellően megerősödött.

Sztálin több forrásból is értesült a német előkészületekről, de ezeket provokációnak minősítette, és figyelmen kívül hagyta. A koncepciós perekben megtizedelt Vörös Hadsereget így felkészületlenül érte a német offenzíva, légierejének nagy része a földön megsemmisült.

A támadók közel négymillió katonát, 50 ezer tüzérségi löveget és aknavetőt, három és fél ezer harckocsit, közel négyezer repülőt vetettek be, és szinte akadálytalanul robogtak előre. Július közepére már 3-600 kilométer mélyen hatoltak be szovjet területre, 28 szovjet hadosztályt semmisítettek meg, 78 pedig személyi állománya és haditechnikája több mint felét vesztette el.

Hitler ekkor már arról beszélt, hogy a fegyveres küzdelem fázisából átlépnek a Szovjetunió "gazdasági eltiprásának" fázisába. Ez a háború ugyanis alapjában különbözött a Nyugaton vívottól: a náci hadvezetés célul tűzte ki az ellenség társadalmi-politikai rendszerének megsemmisítését, az alsóbbrendű fajok "Ázsiába kergetését", helyükre a "felsőbbrendű" németek betelepítését, az élettér megszerzését és gazdasági kiaknázását akarta megvalósítani.


A hatalmas orosz területeken azonban nem járhatott sikerrel a Franciaország ellen bevált villámháború. A kezdeti sikerek után a német hadigépezet elakadt, a csapatok egyre szélesebb fronton terültek szét az orosz síkságon. A lakosság nem felszabadítót, hanem hódítót látott bennük, és ellenállt; a váratlan támadás nyomán megzavarodott szovjet katonai és politikai vezetés lassan magához tért.

Az ősszel Moszkva ellen indított offenzíva - jóllehet a szovjet főváros már szinte látótávolságba került - esőbe és sárba, majd hóba és fagyba fulladt, a mínusz 28 fokos hideg nyilvánvalóvá tette: a Wehrmacht nem készült fel a téli hadviselésre.

A szovjet hadvezetés a felperzselt föld technikáját alkalmazta, a fenyegetett területeket kiürítették, partizánháborút indítottak. A sem a technikát, sem az élőerőt nem kímélő harcmodor, a hadászati védelemből és visszavonulásból széles hadászati ellentámadásba való átmenet az 1941-es moszkvai, az 1942-es sztálingrádi és az 1943-as kurszki csatában már szovjet sikereket hozott.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.