Sugárzás került a levegőbe

Az atomkatasztrófa árnyékában: mennyi sugárzást bír ki az emberi szervezet?

Egészségügyi szakértők arra szólítják fel az ázsiai és a csendes-óceáni térség országainak kormányait, hogy kövessék nyomon a radioaktivitás szintjét, miután a fukusimai atomerőműben kialakult válsághelyzet nyomán sugárzás került a levegőbe.

2011.03.16 16:06MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A sugárzást sievert egységekben mérik, amely az emberi szövetek által elnyelt sugárzás mennyiségét adja meg. Egy sievert (Sv) 1000 millisievert (mSv).

Néhány adat a nagyobb sugárdózisok egészségügyi veszélyeiről:

A bejelentések szerint a japán atomerőműben történt robbanás után a partoknál 400 millisievert volt óránként a sugárzás mértéke. Ez a szám 20-szorosa annak a sugármennyiségnek, amely az atomerőművi dolgozókat és uránbányászokat egy év alatt éri. A természetes háttérsugárzás, amelynek az emberek ki vannak téve, átlagosan 2-3 millisievert évente. Egy komputertomográfos (CT) felvétel során jellemzően 15 millisievert sugárdózist kap egy felnőtt, a gyerekek ennél többet. Egy szokványos mellkasröntgen 0,02 millisievert, míg egy fogröntgen 0,01 millisievert sugárterhelést jelent. A sugárzást sievert egységekben mérik, amely az emberi szövetek által elnyelt sugárzás mennyiségét adja meg.

Egy sievert (Sv) 1000 millisievert (mSv). Néhány adat a nagyobb sugárdózisok egészségügyi veszélyeiről: A bejelentések szerint a japán atomerőműben történt robbanás után a partoknál 400 millisievert volt óránként a sugárzás mértéke. Ez a szám 20-szorosa annak a sugármennyiségnek, amely az atomerőművi dolgozókat és uránbányászokat egy év alatt éri.

A természetes háttérsugárzás, amelynek az emberek ki vannak téve, átlagosan 2-3 millisievert évente. Egy komputertomográfos (CT) felvétel során jellemzően 15 millisievert sugárdózist kap egy felnőtt, a gyerekek ennél többet.

Egy szokványos mellkasröntgen 0,02 millisievert, míg egy fogröntgen 0,01 millisievert sugárterhelést jelent. Évi 100 millisievert az a sugárdózis, amelynél már a rákkockázat növekedésével számolnak a szakértők.

Ha 1000 millisievert (1 sievert) halmozódik (kumulálódik), az vélhetően évekkel később rákot okoz 100 érintett közül 5-nél. A dokumentálható adatok alapján két vagy három CT-felvételből származó 90 millisievert akkumulálódott sugárdózis a rákkockázat emelkedésével jár, különösen a gyerekek esetében.

forrás: googlemaps


A sugárzást sievert egységekben mérik, amely az emberi szövetek által elnyelt sugárzás mennyiségét adja meg. Egy sievert (Sv) 1000 millisievert (mSv). Néhány adat a nagyobb sugárdózisok egészségügyi veszélyeiről: A bejelentések szerint a japán atomerőműben történt robbanás után a partoknál 400 millisievert volt óránként a sugárzás mértéke.

Ez a szám 20-szorosa annak a sugármennyiségnek, amely az atomerőművi dolgozókat és uránbányászokat egy év alatt éri.

A természetes háttérsugárzás, amelynek az emberek ki vannak téve, átlagosan 2-3 millisievert évente. Egy komputertomográfos (CT) felvétel során jellemzően 15 millisievert sugárdózist kap egy felnőtt, a gyerekek ennél többet.

Egy szokványos mellkasröntgen 0,02 millisievert, míg egy fogröntgen 0,01 millisievert sugárterhelést jelent. Évi 100 millisievert az a sugárdózis, amelynél már a rákkockázat növekedésével számolnak a szakértők. Ha 1000 millisievert (1 sievert) halmozódik (kumulálódik), az vélhetően évekkel később rákot okoz 100 érintett közül 5-nél. A dokumentálható adatok alapján két vagy három CT-felvételből származó 90 millisievert akkumulálódott sugárdózis a rákkockázat emelkedésével jár, különösen a gyerekek esetében.

A nagy dózisú sugárzás vagy az akut sugárterhelés rombolja az idegrendszert, tönkreteszi a vörösvértesteket és fehérvérsejteket, veszélyezteti az immunrendszert, ezáltal az áldozat képtelen megküzdeni a fertőzésekkel.

Például az egyszeri 1 sievert (1000 millisievert) dózis sugárbetegséget okoz - émelygéssel, hányással, vérzéssel -, de nem okoz halált. Egyszeri 5 sievert dózis az érintett sugárfertőzöttek felét ölné meg egy hónapon belül. A csernobili balesetnél a Nukleáris Világszervezet szerint 350 millisievert terhelés volt az emberek kitelepítésének határértéke.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.