Karambol a Tejút leágazásánál

"Valentin-napi" feketelyuk-gyűrűt fedeztek fel a NASA űrteleszkópjai

Valentin-nap közeledtével tette közzé az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) a Chandra röntgenműholdja és a Hubble-űrteleszkóp által készített felvételeit, amelyeken fekete lyukakból képződött gyűrű látható.

2011.02.10 19:23MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A felvételek a 430 millió fényévnyire lévő Arp 147 katalógusjelű képződmény egymással "karambolozott" spirális és elliptikus galaxisának maradványait tartalmazza - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon (http://www.physorg.com). A kozmikus karambol kifelé haladó lökéshullámot indított, amely gyűrűalakban tömörítette össze a csillagközi anyagot.

A folyamat csillagképződési "hullámot" indított el, ennek eredményeként születtek meg a NASA felvételein látható masszív fiatal csillagok.

A fiatal csillagok rövid, "mindössze" néhány millió éves élettartamra számíthatnak, majd szupernóvaként lobbannak el, helyükön pedig neutroncsillagok és fekete lyukak képződnek. Utóbbiak egy részének "társcsillaga" akadt, s fényes röntgensugárzás-forrássá válhatnak, amint a neutroncsillagok és a fekete lyukak "partnerük" anyagát elszívják.

A gyűrű körül a felvételeken látható kilenc röntgensugárzási forrás oly fényes, hogy a csillagászok fekete lyukaknak tartják őket. Ezek tömege tízszer-húszszor meghaladja a Nap tömegét.

A NASA Spitzer űrteleszkópjának infravörös felvételei, valamint a távoli és ősi galaxisokat az ultraibolya tartományban vizsgáló GALEX képei segítségével felbecsülhették a gyűrűn belüli csillagszületési rátát. E számítások szerint a csillagképződés legintenzívebb szakasza 15 millió évvel ezelőtt fejeződhetett be.


A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, amelynek során a csillag ledobja a külső rétegét, hidrogénnel, héliummal és nehezebb elemekkel telítve környezetét. A kidobott anyag általában gömbalakban tágul, miközben egyre ritkább lesz. Ha a szupernóva-robbanás közeli por- vagy gázködöt nyom össze, ott megindíthatja újabb csillagok kialakulását, és nehezebb elemekkel szennyezheti azt a ködöt.

A neutroncsillagok nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagok.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.