Lenyomozták a kozmoszt

Hat planétából álló naprendszert fedezett fel a NASA bolygóvadász űrteleszkópja

Hat planétából álló távoli naprendszert fedezett fel az amerikai úrkutatás hivatal, a NASA bolygóvadász űrteleszkópja, a Kepler csillagászati műhold.

2011.02.03 16:40MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A felfedezésről a Nature legfrissebb számában jelent meg tanulmány. Kevés olyan csillagot fedeztek fel eddig, amely a Naprendszerünkhöz hasonlatosan saját bolygórendszerrel rendelkezik - olvasható a Space.com (http://www.space.com) űrkutatási hírportálon.

A Kepler-űrtávcső a bolygókat úgynevezett tranzitmódszerrel fedezte fel, azt a piciny fényességcsökkenést érzékelve, amelyet egy Föld méretű planéta okoz egy csillag fényében, amikor elhalad előtte. A Földtől kétezer fényévnyire található Kepler-11 katalógusjelű csillag körül szoros közelségben 5 bolygó kering, a hatodik planéta pedig valamivel távolabbi pályán halad. A bolygókat a legbelsőtől kifelé haladva b, c, d, e, f, és g betűvel jelölték meg. A közeli bolygók kevesebb, mint 50 nap alatt kerülik meg központi csillagjukat, vagyis egy "év" rajtuk mindössze 10-47 napig tart. A távoli bolygó 118 nap alatt kerüli meg a napját. Az öt "csillagközeli" planéta közül a legkisebb planéta a Föld tömegének 2,3-szorosával rendelkezik, a legnagyobb pedig 13,5-szer múlja felül bolygónkat. A legtávolibb bolygó tömegét eddig nem tudták felbecsülni, ám nagyobbnak tűnik, mint "testvérei".

A bolygók mérete és tömege alapján kiszámították az égitestek sűrűségét is, ami alacsonyabb, mint a Földé.

A most felfedezett bolygók összetételére sűrűségük és tömegük alapján következtettek. A Kepler-11d, valamint Kepler-11f katalógusjelű bolygók összetétele az Uránuszhoz és a Neptunuszhoz hasonlatos, anyaguk jelentős részét víz alkotja, amelyet kívülről egy vékony hidrogén-hélium réteg "burkol be".


A legnagyobb sűrűséggel a b és a c katalógusjelű bolygó rendelkezik, de ezek is lemaradnak a Földtől.

"Ezek a bolygók a napjukhoz való közelség okán meglehetősen forróak, s minél magasabb a felületükön uralkodó hőmérséklet, annál nagyobb gravitációval kell rendelkezniük, hogy megtartsák légkörüket. Kezdetben minden valószínűséggel masszívabb hidrogén-hélium légkörrel rendelkeztek, amelyek maradványait látjuk a legtávolabbi planétákon. A többi bolygó minden valószínűség szerint már elveszíthette légköre túlnyomó részét" - magyarázta a kutatásokat irányító Jonathan Fortney, a Kaliforniai Egyetem docense.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.