Hatalmas monstrum

Az eddigi "legmasszívabb" galaxishalmazt fedezték fel

A galaxisok eddigi legmasszívabb "konglomerátumát" fedezték fel amerikai csillagászok, akik a "monstrumról" az Astrophysical Journal című szaklapban számoltak be.

2010.10.18 17:10MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A galaxishalmazt az Antarktiszon, a Déli-sark közelében felállított és a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás elemzésére szolgáló, 10 méter átmérőjű teleszkóp (South Pole Telescope) segítségével azonosították.

A "behemót" galaxishalmaz 800 billió napot foglal magában, amelyek több száz "csillagvárosban" nyertek +elhelyezést+, ráadásul a "monstrum" tovább növekszik - olvasható a Space (http://news.yahoo.com/s/space) csillagászati hírportálon. A SPT-CL JO546-5345 katalógusjelű galaxishalmaz 7 milliárd fényévnyire van a Földtől, ami azt jelenti, hogy olyan állapotban látjuk, amilyenben hétmilliárd évvel ezelőtt volt. A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatói szerint azóta a galaxishalmaz mérete megnégyszereződhetett. (A világegyetem 13,7 milliárd éves). "Ez a galaxishalmaz joggal pályázhat a szupernehézsúlyú bajnok titulusára" - hangsúlyozta Mark Brodwin, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza A felfedezés újabb adalékkal szolgál a világegyetem korai történetéről, s arról, hogy ebben milyen szerepet játszott az úgynevezett sötét energia, amely az univerzum 70 százalékát alkotja.

Hétmilliárd évvel ezelőtt a Naprendszer, amely "mindössze" 4,5 milliárd éves, még meg sem született.

Mint a kutatók rámutatnak, az óriási galaxishalmaz "nem sokkal" az ősrobbanás után keletkezhetett, hogy ilyen korán ekkora tömegre tehessen szert.

"Ez a galaxishalmaz telis tele van ősöreg csillagvárosokkal, ami azt jelenti, hogy az univerzum nagyon korai időszakában jött létre, valószínűleg az első 2 milliárd év során" - magyarázta Mark Brodwin.

Napjainkban új galaxishalmazok már nem keletkezhetnek, mivel felgyorsult a világegyetem tágulásának üteme: mindegyik csillagváros egyre nagyobb sebességgel távolodik a többitől. Ezt a tágulást a tudósok a sötét energia számlájára írják, bár ennek létét mindeddig nem sikerült egyértelműen bizonyítani.


Az SPT-CL JO546-5345 galaxishalmazhoz hasonlatos masszív csillagváros-konglomerátumok "lemázsálása" az asztrofizikusok reményei szerint segít megfejteni e fura energiaféleség természetét.

A mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, amely az egész világegyetemet kitölti. Az ősrobbanás után nagyjából 380 ezer évvel az atommagok és elektronok összeálltak atomokká, és a fotonok (fény) számára a világegyetem átlátszóvá vált. A mikrohullámú háttérsugárzás ebből az időből származik, léte tekinthető az ősrobbanás legkomolyabb bizonyítékának.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.