A tápláléklánc alján nem kék az ég

Távoli ősünk inkább préda volt, mint sikeres vadász

Távoli őseink sokkal alacsonyabb pozíciót foglaltak el a táplálékláncban, mint a modern ember, s gyakrabban ejtették e főemlőst zsákmányul a ragadozók, mintsem az vadászott volna a vadállatokra - állítják amerikai antropológusok, akik kutatásaikról a Gerinces-paleontológiai Társaság 70. konferenciáján számoltak be Pittsburghben.

2010.10.13 19:44MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Minnesotai Egyetem antropológusai a kenyai Rusinga-szigeten folytattak feltárásokat, ahol a főemlősök egyik korai neme, a 16-20 millió évvel ezelőtt élt Proconsul csontmaradványait fedezték fel - olvasható a Discovery News (http://news.discovery.com) hírei között.

A csontokon látható rengeteg harapás- és csőrnyom arról tanúskodik, hogy a modern ember és a csimpánz közös ősének tartott Proconsul kiváló célpont volt egy kihalt ragadozó emlősrend, a farkas nagyságú Creodonta fajai számára, de nem vetették meg e fákon élő főemlősöket a ragadozó madarak sem.

"Rusinga szigetén találtunk egy olyan helyszínt, ahol több Proconsul-egyed maradványait fedeztük fel: csontjaikat rengeteg fognyom látható. Itt lehetett valószínűleg a creodonták "verme", ahol nyugodtan lakomázhattak" - hangsúlyozta Kirsten Jenkins, az egyetem antropológusa.

A Proconsulra azonban nem csupán a Creodonta egyedei vadásztak, a fákon sem lehettek biztonságban.

"Sokszor megfigyelhetjük, miként ragadják el a majmokat a fákról a nagy ragadozó madarak. A ragadozó közeledtével a majmok riadóztatják társaikat, s mindnyájan igyekeznek az alacsonyabban lévő ágakon menedékre találni. A Rusinga szigetén élő főemlősöknek majomszerű testalkatuk volt, s úgy tűnik, hogy nagyon hasonlatos lehetett a mozgásuk is" - magyarázta az antropológus.


Mint Kirsten Jenkins kifejtette, nem lehet tudni, hogy miként befolyásolták a ragadozók távoli őseink evolúcióját, ám az állandó veszély hatással lehetett a viselkedésükre, a csoportszerkezetükre, testméretükre és egyedfejlődésükre.

Robert Sussman, a St. Louis-i Washington Egyetem antropológusa - aki régóta állítja, hogy a főemlősök, beleértve a korai embert, a kezdetekben nem vadászként jelentek meg a "színen", hanem a számtalan ragadozó zsákmányaként - azt állítja, egyaránt kellett rettegniük a vadmacskától és vadkutyától, a hiénától, sastól és krokodiltól.

"A modern ember intelligenciáját, az együttműködésre való képességét és sok egyéb tulajdonságát annak köszönheti, hogy az evolúció során folyton azon kellett törnie a fejét, miként cselezheti ki a ragadozókat" - hangsúlyozta Robert Sussman.

Kirsten Jenkins és kollégái folytatják a kutatásokat Rusinga szigetén és a szomszédos Mfanganón abban a reményben, hátha megtalálják a távoli őseinkre vadászó ragadozó madár a maradványait is.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.