"Átcsapnak rajtunk" a kihalási hullámok

Drámai az óceánok savasodása

Az ipari forradalom óta zajló rendkívül gyors ütemű tengersavasodás összemérhető azokkal a folyamatokkal, amelyek a földtörténet során tömeges kihalási hullámokhoz vezettek - hívta fel a figyelmet Hans-Otto Pörtner állatfiziológus, az Alfred-Wegener Sark- és Tengerkutatási Intézet munkatársa.

2010.10.04 08:01MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kutató szerint az ipari forradalom kezdete óta a világtenger savassága átlagosan mintegy 30 százalékkal nőtt, ami a pH-skálán körülbelül 0,1 egységnek felel meg. A sarkok térségében nagyobb mértékű a savasodás, mint az Egyenlítő környékén.

Az óceán savasodását a légköri szén-dioxid-koncentráció emelkedése okozza, hiszen a víz feloldja az üvegházgázt, és szénsav képződik. Míg a globális felmelegedés és az üvegházgázok közötti kapcsolatot egyesek vitatják, addig a légköri karbonszint emelkedése és az óceánok savasodása közötti összefüggés vitathatatlan - hangsúlyozta a kutató.

A savasodás számos tengeri élőlényre, sőt egész ökoszisztémákra káros hatással van. Elsősorban a mészképző élőlényeket érinti, így például nehezebbé teszi a kagylók, csigák, rákok és korallok szilárd burkának és vázának képződését.


A kutatók sokáig abban reménykedtek, hogy az óceánok hatalmas tárolóként részben elnyelik a légköri szén-dioxidot, s így legalábbis enyhítik annak éghajlati hatásait.

"Aztán néhány évvel ezelőtt jött az aha-élmény, amikor világossá vált, milyen méreteket ölt és milyen következményekkel jár a savasodás" - idézte fel Pörtner.

A földtörténetben már többször is változott jelentősen a légköri szén-dioxid-koncentráció, ennek következtében pedig az óceánok vegyi összetétele. Ezeket olykor kihalási hullámok kísérték, mint például 55 vagy 250 millió évvel ezelőtt. A kiváltó ok mindig természetes - vulkáni tevékenység vagy éghajlatváltozás - volt. "A szén-dioxid itt más tényezőkkel együtt fejtette ki hatását, például szélsőséges hőmérsékletekkel vagy oxigénhiánnyal párosult" - magyarázta a kutató.

Pörtner szerint a lassabban végbemenő változások - így például a legutóbbi hideg és meleg periódus közötti átmenetben - valószínűleg lehetőséget hagytak a természetnek az alkalmazkodásra.

"Az ipari forradalom óta végbemenő fejlemények azonban százszor ilyen gyorsan történtek" - hangsúlyozta.

A németországi Bremerhavenben jelenleg három európai kutatási projekt mintegy kétszáz kutatója vitatja meg az óceánok savasodásának következményeit. További információ a www.epoca-project.eu, a www.bioacid.de és a www.oceanacidification.org.uk honlapokon érhető el.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.