Van mit tanulni a rovaroktól?

A méhek demokratikusan választanak otthont

Amikor egy méhcsalád új "otthonba" kénytelen költözni, lakóhelyét demokratikus úton választja ki - állítja egy amerikai kutató, aki szerint az embereknek sem ártana tanulni az együttműködő rovaroktól.

2010.10.02 11:19MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Thomas Seeley, a Cornell Egyetem neurobiológus-professzora a Méhek demokráciája (Honeybee Democracy) című új könyvében leírja azt a kifinomult eljárást, amelynek során a mézelő méhek (Apis millifera) meghozzák a lakhely kiválasztásának kulcsfontosságú döntését - olvasható a DailyScience tudományos hírportálon.

Amikor a méhkas túlnépesedik, a dolgozó méhek kétharmada az öreg méhkirálynővel az élen elhagyja otthonát és a közeli fák ágain gyülekezik. A következő néhány nap során néhány száz felderítőt küldenek különböző égtájak felé, hogy kiválasszák azt a 10-20 odvas fát, amely potenciálisan az otthonuk lehet. A felderítők visszatérve a méhrajhoz táncukkal ismertetik, hogy milyen az általuk talált üreg.

"A tánc hossza jelzi, hogy mennyire jó a felfedezett hely. A méh képes megítélni a faodú milyenségét és becsületes: amennyiben a helyszín csak közepes, a rovar sem +reklámozza+ azt túl intenzíven" - magyarázta Thomas Seeley professzor.

A feltérképezet helyszíneket ezt követően más felderítők is sorra meglátogatják, hogy benyomásaikról táncban számoljanak be. A legjobb lakhelyek hatására "ropják" a táncot leggyorsabban a méhek, így ezek népszerűsége gyorsabban nő a közösség tagjai között. A legnépszerűbb helyszínt azután választják ki, miután egy kritikus tömeget elért az oda ellátogató méhek száma.

Thomas Seeley szerint a méhek döntéshozó folyamata hasonlatos ahhoz, ahogy a főemlősök agyában működnek a neuronok (idegsejtek). Egyetlen méh a méhrajban, vagy egyetlen neuron az ideghálózatban sem képes a maga teljességében áttekinteni a dolgokat. Ám ha sok egyed egymástól függetlenül tesz hozzá a közöshöz egy-egy információtöredéket, a csoport képes az optimális döntés meghozatalára. Hasonlóan hoznak kollektív döntést a hangyák is.

"Úgy tűnik, ezek a csoportépítés általános elvei, amelyek lehetővé teszik, hogy a közösség sokkal bölcsebb döntést hozhasson, mint amilyenre a legokosabb tagja lenne képes" - magyarázta a szerző.

Thomas Seeley szerint az emberek sokat tanulhatnának a méhektől, ami a demokratikus döntéshozatalt illeti. Egy közös érdekek mentén felépülő csoportnak, mint amilyen egy méhraj, ha jó kollektív döntéseket kíván hozni, gondoskodnia kell tagsága sokféleségéről, pártatlan vezetőt kell választania, s nyílt vitákban kell ütköztetni a véleményeket.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.