Sem sírlapok, sem csontok

Aranyékszereket találtak a magdeburgi dómban

Két több száz éves aranyékszert találtak régészek a magdeburgi dómban.

2010.01.09 10:09MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az egyik egy mindössze két centiméteres gyönyörű oroszlánfej, amely feltehetően 800-1000 évvel ezelőtt egy érseki pásztorbot csúcsát díszíthette - ismertette az ásatásokat vezető régész, Rainer Kuhn. A másik aranyék egy 1,9 centiméter átmérőjű gyűrű, mely két, egymás köré csavart aranyszálból áll. Szakértők szerint a gyűrű egykor egy egyházi elöljáró fabotját ékesíthette.

A régészek mindkét leletre befalazott sírokban bukkantak, amelyek az 1209 és 1520 között épült gótikus katedrális kereszthajójának keleti részén, a dóm padlója alatt 2,8 méterre feküdtek. A sírok valószínűleg még a magdeburgi dóm elődjéből, a 10. században emelt és 1207-ben leégett templomból származnak. A három sír közül a középső szinte pontosan az egykori templom főtengelyén fekszik, így kiemelt temetkezőhely lehetett - mutatott rá Kuhn.

A régészek azonban érdekes módon sem sírlapokat, sem csontokat nem találtak. A középkori fakoporsók korát radiokarbonos kormeghatározás segítségével mintegy ezer évre tették. Mindebből arra következtettek, hogy valószínűleg 11. századi magdeburgi érsekek temetkezési helyére bukkantak, akiknek földi maradványait már a 12. században, jóval az 1207-es katasztrófa előtt újratemették.

Ezt támasztja alá az öt-hat ember csontjait tartalmazó tárolóhely is, amelyet a középső sír szélén találtak. A csontokat eredetileg egy faládában temethették újra, miután a sírhelyről kivették őket - vélekedik Kuhn. A főrégész szerint ez a feltételezés egybevág az érsekség krónikájában olvasható feljegyzéssel, miszerint Ruotger magdeburgi érsek (1119-1125) újratemettette hat elődjének földi maradványait a templom középső részén.

A 2010 késő őszéig tartó ásatások célja nem csak a sírok részletes feltárása. A Rainer Kuhn vezette kutatócsapat a templom keresztelőmedence közelében található nyugati végét is szeretné alaposabban feltárni, hogy összehasonlíthassák az itt és a kereszthajó keleti részén alkalmazott építészeti megoldásokat. A dóm a magdeburgi érsekség katedrálisa volt, a reformáció óta azonban evangélikus templomként működik; a német gótika első jelentős alkotása, I. Ottó német-római császár nyughelye.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.