Gazdasági szempontból is jelentős a felfedezés

Magas hegységre bukkantak a Jeges-tenger fenekén!

Egy amerikai-kanadai kutatócsoport 1152 méter magas hegyre bukkant a Jeges-tenger fenekén, amely alapján Észak-Amerika igényt formálhat a szénhidrogénekben gazdag területre.

2009.09.17 09:23National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A tengerfenékből kiálló tömbre Alaszkától mintegy 1100 kilométerre északra először egy tanár, az amerikai Christine Hedge lett figyelmes.

Később a pontos mérések megállapították, hogy egy 1152 méter magas, 19 kilométer hosszú és 38 kilométer széles hegységet találtak a tengerfenéken.

A két hónapos expedíció eredeti célja az volt, hogy pontosan megállapítsák, meddig nyúlik ki az észak-amerikai kontinentális talapzat északi irányban. Ez azért fontos, mert Kanada és az Egyesült Államok ezen az alapon igényt formálhat az olajban és földgázban gazdag tengerfenéki területekre.

Mint ahogy arról korábban a National Geographic Online is beszámolt, öt ország is igényt tart az Északi-sark környéki területre, elsősorban annak feltételezett hatalmas kőolaj- illetve földgázkincsének kiaknázása céljából.

Különösen Oroszország mutatkozik e téren különösen erélyesnek. Geológiai indokokra hivatkozva többször benyújtotta kizárólagos igényét a pólusra, azonban az ENSZ a bizonyítékok elégtelenségére hivatkozva eddig mindig elutasította az orosz követeléseket.

Sikeres lezárulta után szinte azonnal politikai színezetet nyert 2007-ben az az orosz tudományos expedíció, amelynek keretében az Északi-sarknál két mini tengeralattjáróval lemerültek a tenger fenekére.

Ezt egyébként maguk az oroszok sem igyekeztek cáfolni, annál is inkább nem, mivel a résztvevők között az orosz parlamenti alsóház, a Duma – természetesen Putyin pártjához tartozó – képviselői is megtalálhatók voltak. Az a demonstratív jellegű szimbolikus aktus pedig, hogy a sarkponton a tenger fenekén kitűzték a nemzeti zászlót, az orosz igények nyílt bejelentésének volt tekinthető.

A követelés alapja az, hogy az oroszok szerint a Jeges-tengerbe benyúló két tengeralatti hegyvonulat, a Lomonoszov- és a Mengyelejev-hátság a szibériai kontinentális talapzat folytatása, és ha ez így van, akkor az ENSZ Nemzetközi Tengerjogi Egyezménye szerint Oroszország kiterjesztheti a Jeges-tengerre megállapított kizárólagos gazdasági övezetét.

A követelések elsősorban négy országot érintenek érzékenyen (Norvégiát, Dániát, Kanadát és az Egyesült Államokat), azokat, amelyek Oroszország mellett szintén rendelkeznek felségvizekkel illetve kizárólagos gazdasági övezettel az északi-jeges-tengeri régióban.

Az újonnan fölfedezett tenger alatti hegyvonulat mindenesetre a kanadaiak és az amerikaiak malmára hajtja a vizet az északi-sarki területek birtoklásáért folyó „hidegháborúban”.

„Noha az eredmények részletes kiértékelése még nem fejeződött be, az előzetes adatok azt mutatják, hogy a talapzat, s így a két ország határai az eddig gondoltnál messzebb nyúlnak” – jelentette be Jacob Verhoef, a Natural Resources Canada (Kanadai Természeti Erőforrások) nevű szervezet programigazgatója.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.