A globális felmelegedés okozza vesztét

Fokozatosan, de nagyon gyorsan pusztul a világ legnagyobb élő organizmusa

Az Ausztrália keleti partjainál húzódó, mintegy 345 ezer négyzetkilométernyi Nagy-korallzátony főleg a globális felmelegedés és a part menti fejlesztések miatt került veszélybe.

2009.09.04 11:27National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az 1981 óta az UNESCO világörökség részeként számon tartott koralltelep mintegy 2300 kilométer hosszúságban húzódik Ausztrália északkeleti partjainál, s ez a legnagyobb természeti képződmény a világon, amelyet élő organizmusok hoztak létre.

Tulajdonképpen nem egyetlen hatalmas és hosszú tömör mészkőgát, hanem kb. 2100 különböző típusú zátony illetve mintegy 540 korallsziget összessége.

Bár más rokonaihoz képest jóval kedvezőbb az elhelyezkedése, a Nagy-korallzátonyt is a kihalás veszélye fenyegeti.

„A jelenlegi intézkedések ellenére is rosszak a Nagy-korallzátony jövőbeli kilátásai, sőt talán az ökoszisztéma katasztrofális károsodását sem tudjuk elkerülni" – jelentette ki a helyi kormány egyik illetékese.

A korallzátony utóbbi öt évének „egészségügyi" állapotát vizsgáló jelentés szerint elsősorban a klímaváltozás, a vízminőség romlása, a part menti fejlesztések és az illegális halászat jelenti a legfőbb problémákat.

Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi szervezetének (IPCC) kutatóit idéző tanulmány figyelmeztet arra, hogy a Nagy-korallzátony „funkcionálisan kihalhat" a következő évtizedekben, és a halálos korallkifehéredés folyamata 2030-ra valószínűleg általános problémává válik. (A kifehéredés során az apró korallorganizmusok – általában a magas hőmérséklet hatására – elpusztulnak, és nem marad belőlük más, csupán a fehér mészkőváz.)

A korallzátony számított egykor a világ egyik legváltozatosabb és legkülönlegesebb ökoszisztémájának. A különböző tengeri fajok populációinak száma még ma is nagy, ám az olyan ökológiailag fontos fajok, mint a tengeri tehenek rendjébe tartozó dugongok, a tengeri teknősök és a madarak, valamint néhány cápafaj egyedeinek száma jelentősen megcsappant az utóbbi időben.

Az olyan kártevők megjelenése, mint a például töviskoronás tengericsillag, vagy a különböző korallbetegségek is egyre súlyosbodó problémát jelentenek.

Az Ausztráliai Tengerkutató Intézet egy ugyancsak most közzétett jelentése szerint a Nagy-korallzátony északi részénél az óceán hőmérséklete egy fokkal melegebb az átlaghoz képest a téli idősza.kban, ami felgyorsíthatja a korallfehéredést.

Ausztrália környezetvédelmi minisztere, Peter Garrett és a queenslandi miniszterelnök, Anna Bligh a koralltelep vízminőségének javítását célzó tervezetet ismertetett, amely egy tavalyi tanulmány nyomán született.

Az elemzés kimutatta, hogy a mezőgazdaság komoly pusztító hatással van a korallzátornyra.

A mostani kezdeményezés célja, hogy 2013-ig felére csökkentsék a tengerbe jutó káros hatású mezőgazdasági tápanyagok és rovarirtószerek mennyiségét.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.