Okosabban kellene cselekedni

Árnyékban a hazai napenergia hasznosítás - figyelmeztet az MTA MFA

Hazánk megújuló energiapolitikájában nem tükröződnek az Európai Unió célkitűzései, tétlenségünkkel, kihasználatlan napsugárzási adottságainkkal csökkentjük a fenntartható fejlődés megteremtésének esélyeit, mialatt az ország energetikai kiszolgáltatottsága változatlan marad.

_{2009.08.17 14:00ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Pedig a megfelelően csapdába ejtett napfény kiaknázásával, a hazai besugárzási viszonyok mellett az éves energiatermelés tekintélyes hányadát lehetne a mai technológiákkal hasznosítani – hívja fel a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA).

Habár a Nap az utóbbi néhány millió évben egyetlen egyszer sem emelte az energiasugárzás díját, a napenergia felhasználására létesült technológiai rendszerek Magyarországon, a rosszabb besugárzási értékekkel rendelkező Ausztriához képest is rendkívül kis mértékben terjedtek el.

2008-as adatok alapján megállapítható, hogy Magyarország évi energiafelhasználásban a megújuló energia 4,7%-ot tett ki, mely messze elmarad mind saját lehetőségeitől, mind az Európai Uniós elvárásoktól.

Hiszen az Unió tagállamainak 2020-ra az összes energiafelhasználást tekintve 20%-os széndioxid-kibocsátás csökkentést és a megújuló energiák arányának 20%-ra való emelését tűzte ki célul.

További problémát jelent, hogy a hazai szóhasználatban megújuló energiaként a mező- és erdőgazdaságból származó biomassza, vagy biodízel üzemanyag elégetését értik, mely nem a Nap sugárzási energiájának valósidejű hasznosítását jelenti.

Ráadásul az égetés tetemes üvegházhatás növelő széndioxidtermelést is jelent az értékes, élelmiszertermelést biztosító mezőgazdasági területek kivonása mellett.

Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Technológiai Platformjának (IMNTP) az MTA MFA-val közös álláspontja szerint, a megújuló energiák között Magyarországon is pioritást kellene élveznie a nap által sugárzottnak, hiszen a fotovillamos energiaátalakítás károsanyag- kibocsátás nélküli üzemeltetése és 6-15%-os hatékonysága a 3-4%-os produktivitású - fotoszintézisen alapuló - bioüzemanyagokéval összehasonlítva is kiemelkedően jó értékeket képvisel.

„Hazánkban alapvető probléma, hogy főleg fosszilis energiát használunk, pedig a hazai ipar különösen jó pozíciókkal rendelkezik a jövő technológiájának tekinthető fotovillamos technológiák fejlesztése területén.

A szektor tavalyi 35%-os növekedése után további évi 25%-os erősödést becsülhetünk, mely ígéretes közép- és hosszú távú jövőt jelenthet az iparnak.”- fogalmazott Dr. Bársony István professzor, az MTA MFA igazgatója.

Véleménye szerint érthetetlen a gazdasági vezetés tétlensége a hazai gyártók magyar piacának megteremtése, a napenergia hasznosítás magyarországi piacának fokozatos kialakítása terén.

Míg az EU több tagállamában a kormányok 1 kWh napelemmel előállított energiának a hálózatba táplálása esetén 0,4 Euró garantált felvásárlási árat biztosítanak, Magyarországon ez az összeg csupán 0,1 Euró (28 Ft), miközben a lakossági áram ára 44 Ft/kWh.

Csehországban a tervszerű állami támogatások révén (a kezdeti beruházási támogatás mellett 0,42 Euró/kWh felvásárlási árat és 5%-ra csökkentett ÁFA-t garantált a napelemek esetében) az elmúlt három év alatt hetvenháromszorosára növelte az installált napelem-kapacitását.

Magyarország eközben kedvező adottságai és kiváló ipari cégeinek teljesítménye ellenére szinte már rajta sincsen a szakmai térképen.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter