El vagyunk látva, mégsem használjuk ki

Sólyom: a zöldenergia nem keserű pirula

Az önfegyelmező takarékosságon és a megújuló energiaforrások használatán alapuló igazi szemléletváltás nem "kényszerűségből lenyelt keserű pirula", hanem egy új életminőség, a "jó élet eszménye" - mondta Sólyom László köztársasági elnök.

2009.04.02 14:06MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Csütörtökön, a Heti Válasz által szervezett Energia - másképp nevű konferencián beszélt erről Budapesten. Sólyom László szerint a világméretű gazdasági válság váratlan katalizátora lehet a zöldenergia alkalmazásának, amely így - az informatikát felváltva - a világgazdaság húzóágazatává válhat.

Hangsúlyozta, hogy a válságban egyszerre kell kezelni a rövid távú pénzügyi, a közép távú energia-, valamint a hosszú távú klímaválságot.

A megújuló természeti erőforrások fenntartható használatának ezért nemcsak a nemzetgazdaság egyik szempontját kell adnia, hanem az egész gazdaság keretét is - emelte ki a köztársasági elnök. Elmondása szerint az energiatermelés és -felhasználás bonyolult összefüggései mellett "bizonyosan helyes kiinduló tétel a felhasznált energia mennyiségének csökkentése".

Ennek módjai - az energiahatékonyság növelése illetve a fogyasztás csökkentése - azonban minőségileg különbözőek - fűzte hozzá. Az államnak nemcsak a termelésben, hanem a fogyasztásban is ösztönöznie kell a takarékosságot, ugyanis az energiahatékonyság fejlesztése önmagában nem eredményezi a felhasznált energiamennyiség csökkenését - húzta alá a köztársasági elnök, példaként az autóhasználatot említve, ahol az egyre kisebb fogyasztású járművek ellenére növekszik az évente felhasznált üzemanyag mennyisége.

A paksi atomerőmű tervezett bővítésére kitérve aláhúzta: az Országgyűlés hétfőn úgy adta elvi hozzájárulását az új blokkok létesítésének előkészítéséhez, hogy a kérdésről "soha sem folyt érdemi érveket felvonultató társadalmi vita".

Megjegyezte: a határozatot "lelkesen megszavazó képviselők" sem rendelkeztek a legalapvetőbb információkkal, így egyebek mellett nem vették figyelembe az atomerőmű bővítésének "gazdaságossági kérdőjeleit tartalmazó bőséges irodalmat" sem.

Matolcsy György közgazdász előadásában rámutatott: Magyarországnak 2020-2025-ig teljes energiafüggetlenséget kell elérnie, amihez az energiatakarékosság és az atomenergia előállítása mellett a megújuló energiaforrásokra való erőteljes koncentrációra is szükség van. Hangsúlyozta: a zöldenergia gazdaságélénkítő jelentősége elsősorban munkahelyteremtő, illetve decentralizáló hatásában rejlik.

Az Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint a magyar gazdaság 12 kitörési pontját az egészségturizmus, a gyógyszeripar, a logisztika, a bio- és atomenergia, a gazdasági szolgáltatások, Budapest, az "ízlés-iparok", a hungarikumok, az autóipar, a tudásipar és a kutatás-fejlesztés jelentheti.

Olajos Péter néppárti európai parlamenti képviselő elmondta: Magyarországnak minél előbb fel kell használnia a klímavédelmi célokból korábban értékesített szén-dioxid-kvótákból befolyt összegeket.

A Belgiumnak és Spanyolországnak adott "karbon-vagyon" átlátható és hatékony kezelése nélkül ugyanis az ország könnyen lemaradhat - az Oroszország, Ukrajna és Csehország növekvő érdeklődésével élesedő - kvótakereskedelem további lehetséges bevételeiről - fűzte hozzá.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.