Miért kapcsol ki az agyunk?

Ébren erősödnek, alváskor gyengülnek az agyi kapcsolatok

A legtöbb ember már tapasztalta: ha sokáig vagyunk fenn, az agyunk képtelen többet magába szívni, több órás alvás azonban felfrissíti.

2008.01.24 13:30medipress.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Wisconsini Orvostudományi Egyetem új kutatása tisztázza ezt a jelenséget. Alátámasztják azt az elképzelést, hogy az alvás kritikus szerepet játszik az agy környezethez való alkalmazkodásában, azaz a rugalmasságban, mely a tanulás egyik alapköve.

A Nature Neuroscience január 20-i online számában megjelenő cikkben az UW-Madison tudósok lemérték, hogy a szinapszisok (az agy rugalmasságában központi szerepet játszó idegsejtkapcsolatok) nagyon erősek voltak, mikor a megfigyelt rágcsálók épp ébren voltak, alvás közben pedig igen gyengék.

Az új eredmények megerősítik az UW-Madison kutatók hipotézisét az alvás szerepéről. Úgy vélik, az emberek azért alszanak, hogy a szinapszisok lecsökkenjenek, és felkészüljenek a következő tanulási folyamatra és szinaptikus erősítésre.

Az emberi agy energiájának 80 %-át fordítja a szinaptikus aktivitásra, folyamatosan építi és erősíti a kapcsolatokat az ingerekre adott válaszok során, magyarázza a szerző, Chiara Cirelli pszichiáter professzor. Ez az energiaráfordítás hatalmas, szinte mérhetetlen.

Alvás nélkül az agy elér egy telítettségi pontot, mely megterheli az energiakészleteket, és a tanulási képességeket. A feltételezés tesztelésére patkánykísérleteket végeztek mind molekuláris, mint elektrofiziológiai vonatkozásban. Kimutatták, hogy ahogyan a szinaptikus aktivitás nő, több glutamát receptor lép a szinapszisba, amitől megnövekszik és megerősödik, magyarázta Cirelli.

A wisconsini csoport meglepődve tapasztalta, hogy az ébrenléti állapotot követően a patkányokban mintegy 50 %-kal emelkedett a receptorok száma az alvó társaikhoz képest. Azt is vizsgálták, hogy mennyi receptor foszforilálódik, ami a szinaptikus teljesítőképesség másik mérője. Ez is sokkal magasabb ébrenlét során, csakúgy, mint a többi aktív enzim szintje. EEG-vel és elektródos stimulációval végzett vizsgálatok is megerősítették, hogy a válaszok erősebbek voltak hosszasabb ébrenlét után, mint alvást követően.

Ez is azt bizonyítja, hogy az agyműködésünk erősebb az ébrenlét során, és az alvás segít visszacsökkenteni az alapszintre. Az előző feltételezésekkel szemben Cirelli és munkatársa, Giulio Tononi azt állítják, hogy csak az ébrenlét során áll fenn tanulási folyamat. Az alvás fő szerepe pedig az, hogy az agyat és a szinapszisokat lecsillapítsa, hatékonyságukat megőrizze.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.