Űrkutatás

Számos kisbolygón észlelte víz nyomát az Akari japán műhold

A felfedezés hozzájárul a víznek a Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredete megértéshez.

2018.12.22 00:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával. Felfedezésük hozzájárul a víznek a Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredete megértéshez.

A Kobei Egyetem, a Japán Űrügynökség és a Tokiói Egyetem kutatói eredményeiket a japán csillagászati társaság közleményeinek honlapján ismertették.

A Föld a Naprendszer egyedüli bolygója, ahol bizonyított a víz jelenléte. Azt azonban nem tudni bizonyosan, hogyan lett víz a Földön. Számos közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy a Naprendszer más égitestein is van vagy volt víz bizonyos formában. A kisbolygókról azt tartják, hogy általuk juthatott víz a Földre. Az aszteroidák felszínén nincs folyékony formában víz, vízzel egyesült, hidratált ásványok formájában van jelen.

A 2006 februárjában felbocsátott Akari japán infravörös csillagászati műholdon infravörös kamerát (ICR) helyeztek el, amely lehetővé tette a kutatók számára, hogy spektroszkópiával figyeljenek meg 66 kisbolygót és hozzájussanak azok közeli infravörös spektrumához.

Ez először tette lehetővé, hogy a szakemberek tanulmányozzák a hidratált ásványok jellegzetességeit a kisbolygókon 2,7 mikrométer hullámhosszon.

Tizenhét C-típusú kisbolygó esetében erősítették meg az Akarival végzett megfigyelések hidratált ásványok jelenlétét.

Az S-típusú kőzet kisbolygókról tudni vélik a szakemberek, hogy a C-típusúakkal ellentétben nem tartalmaznak vizet. A japán megfigyelések a legtöbb S-típusú kisbolygó esetében ezt megerősítették, de egyik új felfedezésük az volt, hogy kivételes esetben néhány ilyen aszteroida mutatta hidratált ásványok gyenge jeleit mutatja. Az ilyen S-típusú kisbolygón a víz más hidratált aszteroidákkal való ütközésből származhat - vélik a szakemberek.

Az Akari műhold 2011 novemberében fejezte be működését. A következő lehetőség, hogy 2,7 mikrométeres hullámhosszon spektroszkópiával kutassák az égitesteket 2021-ben jön el, akkora tervezi az amerikai űrkutatási hivatal James Webb űrteleszkópjának fellövését.

Jelenleg a Hajabusza2 japán aszteroidakutató űrszonda és az OSIRIS-REx amerikai űrszonda a Rjugu és a Bennu kisbolygókat kutatja. Mindkét űrszondának megvan a képessége a 2,7 mikrométeres hullámhosszon való mérésére, hogy víz jeleit észlelhessék a kisbolygókon.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.