Csillagászat
Gigantikus "gázbuborék" veszi körül az Androméda-galaxist
Az Androméda-galaxist körülvevő gigantikus "gázbuborék", az úgynevezett halo átmérője hatszor nagyobb és ezerszer masszívabb, mint korábban feltételezték - derítették ki amerikai csillagászok a Hubble-űrteleszkóp segítségével.
2015.05.08 15:41MTI
hubblesite.org
A Notre Dame Egyetem kutatóinak tanulmányát a The Astrophysical Journal teszi közzé.
"A halókat a galaxisok +légkörének+ is nevezhetjük, e +gázbuborékok+ tulajdonságai határozzák meg például a csillagképződési ráta sebességét" - magyarázta Nicholas Lehner, a tanulmány első szerzője.
A képződmény méretének megállapításakor "háttérfényeket", csillagszerű ultrafényes rádióforrásokat, kvazárokat alkalmaztak. Midőn fényük áthatol a sötét "gázbuborékon", kissé megváltozik, ebből következtetni lehet az anyag eloszlására. A Notre Dame Egyetem kutatói összességében 18 kvazárt figyeltek meg, hogy feltérképezzék az Androméda-galaxist - olvasható a ScienceDaily hírportálnak a tanulmányt ismertető összefoglalójában.
Korábban 44 távoli galaxist vizsgáltak a Hubble segítségével, ám ilyen nagy kiterjedésű halót egyik csillagváros esetében sem fedeztek fel. Az Andromédát körülvevő "gázbuborék" hatszor nagyobb és ezerszer nagyobb tömegű, mint korábban feltételezték, határai körülbelül 1 millió fényévnyire vannak a csillagváros centrumától.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a gigantikus struktúra akkor jött létre, amikor maga a galaxis. Az asztronómusok azt is megállapították, hogy a halo nagyon sok a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb anyagot tartalmaz, utóbbiakat viszont kizárólag az ellobbanó hatalmas csillagokból, a szupernóvákból "szerezhette be". Amikor a galaxis centrumában egy-egy csillag "kileheli a lelkét", a robbanás ereje távolra sodorja a nehezebb elemeket. Az Androméda születése óta a nehéz elemeknek körülbelül a fele lökődött ki ily módon a galaxis 200 ezer fényév átmérőjű korongjából.
A 2,5 millió fényévnyire található Androméda-galaxist a Tejútrendszer ikertestvérének tartják. Ebből kiindulva a tanulmány szerzői rámutatnak, hogy a galaxisunkat is egy hasonló kiterjedésű halo veheti körül. A két képződmény már jelenleg is csaknem összeérhet, a későbbiek folyamán pedig fokozatosan egybefolyhat még jóval azelőtt, hogy 4 milliárd év múlva a két masszív csillagváros összeütközne egymással.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 10:38 Virágzó árokpart miatt kap felszólításokat egy vecsési lakos, miközben országosan a vágatlan május terjed
- 8:09 Lövöldözés Monoron: a TEK tűzharcban lőtte le a rendőrökre támadó férfit
- 6:29 Távozik Such György az Országgyűlés főigazgatói posztjáról
- 21:21 ORFK: több mint 2550 jogsértést állapított meg a Roadpol-ellenőrzés
- 19:18 Magyar Péter: történelmi léptékű a kormány előtt álló munka
- 17:03 Letették az esküt a Tisza-kormány miniszterei
- 15:59 Négy minisztérium vezetői vétójogot kapnak a kormányzati döntéshozatali mechanizmusban
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06
Kinyomtatom
Hozzáadom a könyvjelzőhöz
Küldd ide: Delicious
Küldd ide: Digg
Küldd ide: Facebook
Küldd ide: myspace
Küldd ide: twitter


