Rábukkantak a sötét anyagra
Nem tapogatózunk tovább a sötétben?
Az univerzum látható anyagánál a becslések szerint közel ötször több a számunkra - még - láthatatlan anyag. Eddig meggyőző bizonyítékok nélküli teória volt csupán a sötét anyag, de most végre "rátaláltak".
2014.12.15 09:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
Forrás: Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne
Miután fáradtságos munkával átnyálazták az Európai Űrügynökség távcsövei által összegyűjtött röntgenhullámú adatokat, meglepő dologra bukkantak a csillagászok. Furcsa tüskére akadtak a sugárzás elemzése során, melyet nem magyaráz semmilyen, általunk eddig ismerni vélt részecske. Mindez arra a következtetésre juttatta az európai űrkutatókat, hogy talán végre felfedezték a sötét anyagot.
Sötét anyag
A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. Az Univerzum tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, 23% a sötét anyag aránya, és 72% a sötét energia.
A sötét anyag hatását először Fritz Zwicky svájci asztrofizikus tételezte fel 1934-ben a Coma galaxishalmaz vizsgálata közben. A halmaz szélén levő galaxisok sebességéből, és a galaxishalmaz fényességéből, valamint a galaxisok száma alapján két tömegbecslést adott. A kettőt összehasonlítva látta, hogy a sebességeloszlásból számított tömeg 400-szor nagyobb, mint a távcsővel mért. Ezért be kellett vezetni a sötét anyagot, ami távcsővel nem látszik, viszont elég nagy tömegű, hogy a megfigyelt sebességeloszlást magyarázza. (forrás: Wikipedia)
Akcióban az ESA
Az Európai Űrügynökség XMM-Newton űrhajójának adatait elemezte ki az a nemzetközi kutatócsapat, mely a fenti meglepő felfedezést tette. A már említett tüskét két, az univerzum egymástól meglehetősen távol eső szegletében is detektálták: az Androméda galaxisban és a Perszeusz galaxishalmazban.
A kiugrást vélhetően a sötét anyag megsemmisülő részecskéi, az egyelőre csak elméletben ismert steril neutrinók okozták. Ennek oka, hogy az elektronszerű részecskének számító neutrinók unokatestvére bomlás közben röntgensugárzást bocsáthat ki. Ha igaznak bizonyul a felfedezés, akkor az új korszakot nyithat a csillagászatban.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 8:35 Karácsony Gergely: két és fél paksi atomerőműnyi energia rejlik a budapesti temetőkben
- 22:46 Batman járja Ráckeve utcáit éjszakánként - már többször is látták a titokzatos alakot
- 16:10 Köztársasági elnökké választották Baka Andrást
- 10:49 Kapitány István: kizárják az OPUS TITÁSZ-t az RRF-pályázatokból
- 10:37 Megrongálták a zsámbéki polgármester családjának két autóját
- 8:59 Egyetlen pillanat is elég a bajhoz - a rendőrség videóval figyelmezteti a rollereseket
- 6:54 Szarófantom tartja izgalomban Orosházát - a lakosság segítségével keresik a rejtélyes alakot
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06
Kinyomtatom
Hozzáadom a könyvjelzőhöz
Küldd ide: Delicious
Küldd ide: Digg
Küldd ide: Facebook
Küldd ide: myspace
Küldd ide: twitter


