A világegyetem 25 százalékát tölti ki

Sötét anyagra utaló jeleket talált az AMS űrdetektor

A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén működő Alfa mágneses spektrométer (AMS) mérései alapján a tudósok az első jelentős utalást találtak a rejtélyes sötét anyag létezésére, ez a láthatatlan anyag a világegyetem több mint 25 százalékát tölti ki.

2013.04.04 16:46MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Samuel Ting, Nobel-díjas részecskefizikus, a Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora és kutatócsoportja a kétmilliárd dolláros űrdetektorral több milliárd kozmikus sugarat regisztrálva pozitronok többletét észlelte a világűrben, amelyek minden irányból "záporoznak" a Földre. 

A 2011 májusában a Nemzetközi Űrállomásra juttatott részecskefizikai kutatóeszköz a kozmikus sugárzás mérésével kutat a sötét anyag és az antianyag után. A berendezés kifejlesztését és megépítését az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) végezte Samuel Ting javaslatára. 

A CERN genfi kutatóközpontjában szerda este tartott előadásában Ting bejelentette, hogy a nemzetközi kutatócsoport tagjai észlelték a sötét anyag által hagyott első lehetséges fizikai nyomot, a kozmikus sugárzás mérési adatait elemezve. Működésének első 18 hónapjában az AMS 30 milliárd kozmikus sugarat regisztrált, köztük 400 ezer pozitront (az elektron antirészecskéje) - ez sokkal pontosabb adatokkal szolgál a tudósok számára, mint bármilyen Földön végzett kísérlet. 

A következő hónapokban a CERN által épített űrdetektor "képes lesz perdöntően megmondani nekünk, hogy ezek a pozitronok a sötét anyag jelei, vagy más forrásból származnak" - hangoztatta Ting professzor. Ting lehetségesnek nevezte, hogy az észlelt pozitronok pulzárokból, gyorsan forgó neutroncsillagokból érkeznek. Napjaink fizikájának egyik legfontosabb rejtélye a sötét anyag jelenléte.
 
A sötét anyagot gyakran nevezik az univerzumban lévő több millió galaxis "építészének", mert gravitációja alakítja ezeket a galaxisokat. A sötét anyag jelenlétére a szakemberek egyebek között a galaxisok forgási görbéjének a megfigyeléséből következtethetnek. Mindeddig azonban sikertelennek bizonyultak azok a Földön, és mélyen a föld alatt végzett kísérletek, amelyek a sötét anyag konkrét bizonyítékát keresték.
 
"Ez egy 80 éves detektív történet, de közel járunk a végéhez. Az AMS-től kapott adatok további elemzése lezárhatja a történetet - hangoztatta Michael Tunes, a Chicagói Egyetem fizikusa. A nemzetközi kutatócsoport a Physical Review Letters szakfolyóiratban tette közzé tanulmányát az Alfa mágneses spektrométer kutatásainak első eredményeiről.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.