Radiokarbonos kormeghatározás

Atomfizikusok leplezték le a festményhamisítást

Atomfizikusok lepleztek le egy festményhamisítást: az állítólagos Fernand Léger-kép négy évvel a festő halála után készült.

2014.02.07 16:51MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ez derült ki az olasz Nemzeti Atomfizikai Kutatóintézet (INFN) tudósainak tanulmányából. Radiokarbonos kormeghatározást most használtak először modern műalkotás eredetiségének eldöntésére.

A festményt az 1970-es évek végén vásárolta Peggy Guggenheim amerikai műgyűjtő és művészetpártoló. Legalább negyven éve folyik a vita a kép eredetiségéről, amelyet először Douglas Cooper műkritikus vont kétségbe, ám csak most derült ki, hogy valóban hamisítvány.

Bebizonyosodott ugyanis, hogy leghamarabb a festő halála után négy évvel készült - derült ki a The European Physical Journal Plus című szaklapban megjelent tanulmányból. Az olasz fizikusok a radiokarbonos kormeghatározás módszerét használták.

Az 1950-es és 1960-as években megnőtt a radioaktív szénizotópok (C14) mennyisége a légkörben. Ekkor, a hidegháború idején végezték ugyanis a legtöbb atomkísérletet. Miután nemzetközi szerződések megtiltották a további teszteket, lassan csökkent a légköri szénizotópok mennyisége.

A nukleáris kísérletek csúcsidőszakának nyomai megtalálhatók a növényekben, tehát a festővásznak alapanyagául szolgáló gyapotban és lenben is.

A környezetet és a kulturális javakat vizsgáló firenzei Labec laboratórium és az INFN ferrarai intézetének kutatói egy részecskegyorsító segítségével megmérték az C14-es szénizotóp mennyiségét a gyanús festmény vásznának egy olyan darabkájában, amelyen nem volt festék.

Pier Andrea Mando, a firenzei INFN igazgatója elmondta: a kép semmiképpen sem készülhetett 1913 és 1914 között. Legkorábban 1959-ben, négy évvel Fernand Léger 1955-ben bekövetkezett halála után festhették. Először alkalmaztak radiokarbonos kormeghatározást modern műalkotás valódiságának vizsgálatára - tette hozzá a fizikus.

A képet nem állították ki, mióta a Solomon R. Guggenheim alapítvány gondozza a gyűjteményt, és a katalógusokban sem szerepelt. Philips Rylands, a Peggy Guggenheim Gyűjtemény igazgatója elégedetten nyugtázta az eredményt, amely az egyre fejlettebb kutatási módszereknek köszönhetően negyvenévnyi kétely után végre bizonyosságot hozott, és igazolta, amit Douglas Cooper megsejtett.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.