Különös módon csábít az állat...

Énekel leendő párjának a varangyhal

Éneke tán nem vetekszik a trubadúrok szerenádjaival, de a varangyhal mégis szívét lelkét beleadva énekel, hogy meghódítsa párját. Na jó, az ének inkább zümmögés, de beválik, és a tudomány is érdekes dolgokat tudhat meg belőle.

2008.07.23 18:11National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Annak kiderítésével, miként hozza létre az állat idegrendszere a hangokat, a tudósok visszakövethetik, hogyan fejlődött ki a hangképzés a többi állatnál és az emberél.

Számos állat kommunikál hangokkal – a madarak csiripelnek, a békák brekegnek, a bálnák füttyögnek –, és a különböző gerincesek ideghálózatának összehasonlítása arra utal, hogy a hangképzés az ősi halaknál alakult ki, állítják a Science folyóiratban megjelent cikk szerzői.

Fotó: National Geographic

A bálnák és a delfinek hangja jól ismert, de az emberek nagy része nem tud arról, hogy a halak is adnak ki hangokat, mondja Andrew H. Bass, a Cornell Egyetem neurobiológus és etológus professzora.

"Nem állítom, hogy a halaknak nyelvük van vagy magasabb rendű agytevékenységet használnak a hangképzéshez, de egyes neuronhálózatok, az agyban lévő idegsejtek, nagyon ősiek."

A beszéd kialakulásához vezető teljes idegrendszeri alap a halakban alakult ki sok száz millió évvel ezelőtt, állítja a professzor. A tudós a békahalak vagy varangyhalak (Batrachidae) lárváinak utóagyát tanulmányozta.

Azért választotta ezeket, mert e halak felnőve nemcsak egyféle hangot tudnak kiadni. "Hangjuk nem olyan összetett, mint az emlősöké vagy a madaraké; ez a kommunikáció legegyszerűbb típusa, de az idegrendszer hangok kiadásáért felelős részeit is jóval könnyebb tanulmányozni ezekben a halakban" - mondja Bass.

Hódítás és védelem

Bass csoportja a hangok két fő alkalmazási módját derítette föl. Az egyik az a zümmögés, mormolás, amellyel a hímek énekelnek, hogy a fészkükhöz csalogassák a nőstényt. Brass ezt a hangot a méhzümmögéshez vagy a motorzúgáshoz hasonlította.

A második típusú hang fenyegető jellegű, morgásra vagy dörmögésre hasonlít és a fészkelőhely védelmére szolgál. Ezzel kergeti el a hím a betolakodó többi hímet a területéről.

A tanulmányban leírt vokális idegek szerveződése hasonló a békák, a madarak és az emlősök vokális rendszeréhez, ami alátámasztja a közös ősi kialakulás elméletét.

A tudósokra azonban még sok munka vár, míg megfejtik a hangképzés kialakulásának titkát és annak fejlődését a gerincesekben.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.