A csillagászok átírták a bolygó geológiai múltját

Vulkáni tevékenység játszotta a főszerepet a Merkúr felszínének alakításában

A vulkáni tevékenység, nem pedig más égitestek becsapódása játszotta a főszerepet a Merkúr felszínének a kialakulásban - állapították meg amerikai csillagászok a Messenger amerikai űrszonda Földre küldött fényképei alapján. A felfedezésről a Science című tudományos szaklapban számoltak be a kutatók.

2008.07.05 10:50MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Merkúr a Naprendszer legbelsőbb és legkisebb bolygója. Méretét tekintve alig harmada a Földének. A Messenger előtt mindössze egy űrszonda, az amerikai Mariner-10 közelítette meg a bolygót: 1974-ben és 1975-ben háromszor repült el mellette, de mindössze az égitest felszínének alig több mint felét fényképezte le. Ezek a fotók a Holdhoz hasonló tájékot mutatnak, vagyis hegyvonulatok, kráterek, kiterjedt síkságok, medencék tarkítják a Merkúr felszínét. 

A szakemberek eddig inkább azt az elképzelést tartották elfogadhatónak, hogy ezek a geológiai alakzatok kozmikus karambolok "sebhelyei", illetve a síkságok úgy alakulhattak ki, hogy egy becsapódott idegen égitest robbanása nyomán keletkezett hő hatására megolvadt a talaj, majd lehűlése közben egyenletesen eloszlott, akárcsak a mi Holdunk esetében. A Messenger január 14-én haladt el 200 kilométeres távolságban a Merkúr mellett, és az akkor készített fotók alapján írták át a csillagászok a bolygó geológiai múltját. 

Az eddig legismertebb és legnagyobb síkságáról, a Caloris-medencéről ugyanis az űrszonda felvételei alapján kiderült: talaját vulkáni kőzetek fedik, vagyis ezek csakis igen aktív és kiterjedt vulkáni tevékenység végtermékei lehetnek. A számítások szerint a Merkúr 3-4 milliárd évvel ezelőtt nyerhette el mostani felszíni formáját, és az is bizonyos, hogy ma már nincsenek vulkánkitörések a bolygón. A Merkúr mostanáig bolygótársaihoz képest az űrkutatók elenyésző figyelmét keltette fel. 

A Mariner-10 több 30 évvel ezelőtti ottjárta óta ember készítette szerkezet nem látogatta meg, miközben például a Vénuszt és a Marsot űrszondák armadái ostromolták, de a Jupiter és a Szaturnusz körül is pályára állt már egy-egy űrszonda, sőt űreszköz szállt le egy kisbolygóra, az Erosra, és a gyűrűs bolygó legnagyobb holdjára, a Titánra is. A Messenger-programmal most ezt a mulasztást igyekeznek pótolni a szakemberek. A szondát 2004 augusztusában indították a Naptól átlagban alig 60 millió kilométerre keringő Merkúr felé. (Összehasonlításul: a Nap-Föld távolság 150 millió kilométer).

A Messenger még kétszer, idén októberben és 2009 szeptemberében suhan el a Merkúr mellett, majd 2011-ben a bolygó körüli pályára áll. Tudományos munkájának java tulajdonképpen ekkor veszi kezdetét. Nemcsak a Merkúr felszínének teljes feltérképezése lesz a feladata, hanem például műszereinek a mérései alapján feltárja a bolygó mágneses terének jellemzőit. 

Emellett például a Merkúr meglehetősen ritka légkörének az összetevőire is fényt deríthet. A Merkúrnak a szó hagyományos értelmében tulajdonképpen nincs is légköre, mivel a közeli Nap forró sugárzása elfújna minden gázhalmazállapotú anyagot. Ezért a Merkúrt csak egy, a felszínből kiáramló atomok alkotta exoszféra veheti körül. 

A Messenger magyarul hírvivőt, küldöncöt jelent, ám ebben az esetben tulajdonképpen ez egy mozaikszó, amely utal a szonda küldetésének tudományos céljára: MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging, vagyis a Merkúr felszínének, kozmikus környezetének és geokémiájának feltérképezése. .

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.