Máris párzást figyeltek meg a gondozók

Képek! Zsiráfnász az új Szavannakifutóban

A jelek szerint jól érzik magukat az Állatkert zsiráfjai a május végén átadott új szavannakifutóban. A két felnőtt állatnál ugyanis párzást figyeltek meg a gondozók az elmúlt napokban.

Az új Szavannakifutó az Állatkertben képgaléria

2008.07.03 16:47ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Hamar megszokták május végén megnyitott új lakosztályukat a Fővárosi Állat- és Növénykert zsiráfjai. Ez már csak abból is jól látható, hogy a két felnőtt állatnál a napokban párzást figyeltek meg az állatgondozók. Ilyen eseményre ugyan már korábban is sor került a két állat között, ám az még a régi férőhelyükön történt. Új helyre kerülve az állatok eleinte bizonytalanok, és inkább a terület feltérképezésével, megszokásával törődnek, semmint a romantikával.

Mostanra azonban – úgy látszik – kellően otthon érzik magukat a Szavannakifutóban, illetve a számukra kialakított istállóban ahhoz, hogy a jövő nemzedékre is gondoljanak. Azt persze most még nem lehet tudni, hogy a párzás valóban eredményes volt-e a fogantatás, utódnemzés szempontjából, ám a szakemberek mindenképpen bíztató jelként értékelik. Santana, a tizenkét esztendős nőstény zsiráf tenyésztési szempontból már bizonyított, hiszen az Állatkert korábbi zsiráfbikájától két borja is született 2001-ben (Samburu), illetve 2002-ben (Saka).

A jelenlegi zsiráfbikától, Jonastól azonban eddig még nem született utód, hiszen a most hatesztendős, Dániából érkezett hím nagykamasz zsiráfnak számít. Jóllehet a hím zsiráfok 4-5 éves korukban már elérik az ivarérettséget, hatéves korukig még növésben vannak, vagyis eltart egy darabig, amíg párzás szempontjából is „felnőnek a feladathoz”. Szerencsére mindkét állatban megvan a vonzalom a másik iránt, és láthatóan új férőhelyükkel is elégedettek, ezért az Állatkert vezetése hosszabb távon mindenképpen arra számít, hogy Santana és Jonas frigyéből kiszsiráf születik majd. Erre azonban leghamarább csak jövőre kerülhet sor, mivel a zsiráfok vemhességi ideje átlagosan 450 napra tehető.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben egyébként 1868 óta tartanak zsiráfokat. Az első állatot Erzsébet királyné (pontosabban az ő közbenjárására Ferenc József) ajándékozta a városligeti intézménynek. London (1838), Párizs (1852) és Bécs (1858) után a budapesti volt a negyedik állatkert, ahol zsiráfborjú született (1868-ban), és Budapesten sikerült állatkerti viszonyok közt először szaporítani a zsiráf Kenyában honos alfaját, az ún. masszai zsiráfot (1934-ben). 1866 óta egyébként összesen 24 zsiráfborjú látott napvilágot Budapesten.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.