Nem importálták sehonnan

A DNS bebizonyította: a minószi kultúra helyben fejlődött ki

DNS-vizsgálattal bizonyították kutatók, hogy Európa első fejlett civilizációja, a minószi kultúra helyben fejlődött ki.

2013.05.16 10:07MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Kréta szigetén lelt ősi emberi maradványok DNS-vizsgálata során kiderült, hogy a minósziak bennszülött európaiak voltak. 

Ezzel megdőlni látszanak azok az elméletek, hogy a bronzkori civilizáció Afrikából, Anatóliából vagy a Közel-Keletről származhatott - ismertette a Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmányt a BBC online kiadása.
 
A minószi kultúra felfedezése Sir Arthur Evans nevéhez fűződik, a brit régész tárta fel Krétán a bronzkori Knósszoszi palotát. Evans a korabeli városokat építő népet a legendás Minósz királyról nevezte el, aki a hagyományok szerint a híres krétai labirintusba záratta a félig ember, félig bika szörnyet, Minótauroszt. 

Ugyanakkor maga Evans is azon a véleményen volt, hogy a krétai bronzkori kultúra máshonnan származott. Szerinte a Nílus deltájának tájáról a délről érkező hódítás elől menekülhetett a nép Krétára ötezer évvel ezelőtt. Ezt az elméletet az egyiptomi és a minószi kultúra bizonyos hasonlóságai is alátámasztották. Más tudósok viszont a palesztinai, szíriai vagy anatóliai eredet mellett törtek lándzsát. 

George Stamatoyannopoulos, a seattle-i Washington Egyetem kutatója kollégáival 37 személy maradványainak DNS-ét vizsgálta meg. A maradványokat mind a sziget keleti részén található Lassziti-fennsíkon tárták fel. A sírok többsége a tudósok szerint a minószi kultúra középső időszakából való, és úgy 3700 éves lehet. A kutatók a fogazatból nyert mitokondriális DNS-t analizálták. 

A DNS-nek ez a típusa az anyáról a gyermekre nagyjából változatlanul öröklődik. Az eredményt összevetették a leletekkel azonos időszakból származó 135 egyéb nép hasonló adataival, köztük európai és anatóliai, valamint modern mintákkal is.

Az összehasonlítás kizárta az észak-egyiptomi eredetet: az ősi krétaiak csekély genetikai hasonlóságot mutattak a líbiaiakkal, az egyiptomiakkal vagy a szudániakkal. Genetikailag szintén távol álltak az Arab-félsziget népeitől, ezen belül a szaúdiaktól és a jemeniektől. 

A bronzkori minósziak genetikailag a legnagyobb hasonlóságot a nyugat- és észak-európaiakkal mutatták: a bronzkori szardíniaiakkal, ibériaiakkal, valamint Skandinávia és Franciaország neolitikus mintáival. A ma a Lassziti fennsíkot benépesítő lakossággal szintén nagy a hasonlóság. Mindebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a minószi civilizáció helyben fejődött ki, és a neolitikus korban 9000 évvel ezelőtt a szigetre érkezett emberek voltak az ősei. 

"A minósziak európaiak és mai krétaiakkal is kapcsolatban állnak - anyai ágon" - foglalta össze a professzor. Nyilvánvaló - tette hozzá -, hogy helyben fejlődött ki a kultúra, ugyanakkor például a művészet terén természetesen érték külső hatások más népektől. "A mediterrán népekre tehát együttvéve kell tekinteni" - hangsúlyozta Stamatoyannopoulos.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.