A futball fő kelléke

Hogyan készül a focilabda?

A világon forgalomba kerülő focilabdák hetven százaléka Pakisztánban készül. A gyártás ezen belül is egyetlen városra, Sialkotra és környékére koncentrálódik. Akármilyen hihetetlennek tűnik a focilabdák nagyrészt ma is kézi munkával készülnek. S habár a futball, mint sport a fair playt hirdeti, a gyártás során ez vajmi kevéssé érvényesül.

2008.06.12 13:45National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Nem kötelező mindenkire nézve

A FIFA is pár éve már felismerte a problémát, és követeli a focilabda gyártóktól a minőségi- és szociális alapkövetelmények betartását. Viszont ezek mind a mai napig legfeljebb csak ajánlás szintjén fogalmazódtak meg, jogilag nem kötelező érvényűek.

Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyerekmunka betiltása önmagában még nem jelent megoldást a családok számára, hiszen a megélhetési probléma továbbra is jelen van. A helyzetet nehezíti, hogy a gyártás nagy részének üzemekbe történő áthelyezése kiszorította a nőket a munkaerőpiacról, mivel például Pakisztánban a nők és a férfiak nem dolgozhatnak egy üzemben, míg korábban otthon a nők is besegíthettek a férfi családtagoknak.

fotó: Gepa

A méltányos kereskedelem (fair trade) fontos előrelépést jelent ezen a téren, hiszen többek között a következő feltételeket követeli meg a gyártóktól: gyülekezési szabadság, a munkával arányos fizetés és rögzített foglalkoztatási körülmények biztosítása; ugyanakkor tiltja a túlórát és a diszkriminációt. A méltányos kereskedelem lehetőséget teremtett a nők foglalkoztatására is, például Sialkotban kizárólag a nők számára hoztak létre varrodákat, ahol többnyire biztosítják a gyerekek felügyeletét és óvodai ellátását is, miközben a szülők dolgoznak.

A fair trade labdák aránya a világpiacon 1-2 százalék

A közepes méretű családi vállalkozás, a Talon Sports jó példával jár elöl. A cég már 1998 óta működik együtt az egyik legnagyobb fair trade (méltányos kereskedelem) szervezettel, a német Gepával, és elsősorban rajta keresztül értékesíti termékeit (a kereslet hiányában, a vállalat termékeinek viszont mindössze 5 százalékát teszik ki a fair trade minősítésű labdák).

Az üzem alkalmazottai egy „A” minőségű fair trade labdáért 0,84 eurónak megfelelő összeget kapnak, míg egy szintén „A” kategóriájú „hagyományos” labda felvásárlási ára 0,43 euró. Ugyanakkor méltányos kereskedelemben rögzített feltételek miatt lényegesen jobb munkakörülmények között dolgoznak, mint a nem fair trade szervezeteknek szállító üzemek alkalmazottai, és többletjuttatásokat is kapnak a munkáltatótól (pl. egészségügyi ellátás, iskola-előkészítő a gyerekeiknek, vállalati kölcsön).

A Gepa minőségtől függően 0,33-0,83 euró értékű prémiumot fizet labdánként (2005. évi adat) . Ennek az összegnek a sorsáról a vállalat alkalmazottait és a cég vezetőit tömörítő bizottság (Talon Fair Trade Workers Welfare Society) dönt. A prémiumból származó bevétel négy részre oszlik. Ebből fedezik a fizetés-kiegészítést, az egészségügyi ellátást, és a vállalati kölcsönt; a negyedik részt pedig a munkakörülmények javítására (pl. levegőztetés, világítás korszerűsítése) fordítják. A vállalatnál az alkalmazottaknak lehetőségük van kölcsön felvételére.

Ennek segítségével a kölcsönt felvevők az elmúlt években több kis boltot, teázót, fodrászatot nyitottak a környéken, amely jövedelem-kiegészítést biztosít számukra a varrodai munka mellett. Az ott dolgozók gyerekei pedig iskolaelőkészítő foglalkozásokon vesznek részt, amíg a szülők dolgoznak. A fair trade minősítéshez szükséges feltételek betartását független ellenőrző szervezetek többek között az ILO (ENSZ Munkaügyi Szervezete) és az IMAC (Independent Monitoring Association for Child Labor) végzi. Ez utóbbi szakemberei hathetente végiglátogatják az üzemeket, és ellenőrzik, hogy azok működése megfelel-e a minősítésben előírt feltételeknek.

A www.imacpak.org címen megtekinthető a különböző sportszergyártók értékelése. Bár a kezdeményezés példaértékű a fair trade labdák még csak alig egy-két százalékát teszik ki az ország teljes focilabda-gyártásának, ez az érték legfeljebb a nemzetközi futball-bajnokságok idején kúszik fel négy-öt százalékra.

prev[3/3]
  1. 1. oldal
  2. Alacsony bérek, gyerekmunka
  3. Nem kötelező mindenkire nézve

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.