Japán partjainál

Felfedezték a világ legészakibb korallzátonyát

A világ legészakibb korallzátonyát fedezték fel japán kutatók Cusima szigeténél.

2012.07.31 21:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A virágállatok (korallok) 90 százaléka trópusi és szubtrópusi tengerekben él, a most felfedezett korallzátony viszont a 34. szélességi fokon, a többitől 350 kilométerre északra található - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon (http://www.livescience.com/21975-northernmost-coral-reef-discovered.html).

"Az eddigi feltételezések szerint a korallzátony fejlődéséhez téli időszakban is minimum 18 Celsius-fokos hőmérséklet szükséges. Az itteni vizekben mért 13 Celsius-fok hihetetlenül alacsony, ezzel magyarázható, hogy ezek a virágállatok és az általuk kialakított +struktúra+ teljesen különbözik az +átlagos+ korallzátonyoktól" - hangsúlyozta Jamano Hiroja, a Japán Nemzeti Ökológiai Kutatóintézet tudósa.

A Jamano Hiroja által vezetett kutatócsoport egy hasonló korallzátonyt talált 2001-ben a japán Iki-szigetnél, a most felfedezettnél 70 kilométerre délebbre.

Az újabb, 4300 éves korallzátony megtalálásában a tudósokat régi kéziratok és a helyi lakosok elbeszélései segítették.

A Cusima-öböl vize rendszerint zavaros és hideg, különösen télen. S hogy miért választották a virágállatok ezt a barátságtalan környezetet? A tudósok szerint egyrészt a magyarázat a Cusimai-melegáramlatban rejlik, amely Japán észak-nyugati partjai mentén halad. Valószínűleg ez hozta el a virágállatok lárváit Iki és Cusima szigetekhez. Másrészt, míg a trópusi tengerekben a sokszínű virágállatok Acropora faja honos, Japánnál egy barna színű korallfaj, a Favia telepedett meg, amely jobban elviseli a hideg, zavaros vizeket. Az utóbbi húsz évben azonban megjelentek az Acropora-korallok is, így a korallzátony régebbi és újabban képződött részeit összehasonlítva a tudósok többet megtudhatnak arról, hogy a globális felmelegedés miként befolyásolja ezeket az ökorendszereket.

A felfedezésről a Geology című folyóiratban jelent meg tanulmány.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.