Mitől alakulnak ki a viharok?

Mégsem a klímaváltozás miatt több a hurrikán?

Természetes jelenség és nem a globális felmelegedés következménye, hogy évről-évre több a hurrikán az Atlanti-óceánon - áll egy új tanulmányban, amelynek amerikai szerzője korábban egészen más álláspontot képviselt.

2008.05.19 13:03MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A felmelegedés miatt éppen hogy egyre kevesebb, bár erősebb szelet és több csapadékot hozó felhőörvény alakul ki az Atlanti-óceánon Tom Knutson szerint. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration - NOAA) meteorológusa korábban több publikációban figyelmeztetett a globális felmelegedés káros hatásaira. 

A trópusi forgószelek gyakoriságának nagyjából egy évtizede megfigyelhető emelkedését is az emberi tevékenység következtében beindult klímaváltozással hozta kapcsolatba, és panaszkodott is amiatt, hogy a Bush-kormányzat cenzúrázza a munkáit. Az állami kutatóintézet tudósa a Nature Geoscience című amerikai folyóirat honlapján vasárnap megjelent cikkében viszont amellett érvel, hogy a viharaktivitás emelkedése természetes jelenség, egy több évtizedig tartó ciklus része, és a klímatudósok nagy részének felfogásával ellentétben nincs köze az üvegházhatású gázkibocsátásáshoz. 

Számítógépes modellvizsgálatok alapján Knutson azt valószínűsíti, hogy a viharos időszak az évszázad végére lecseng; 18 százalékkal csökken a hurrikánok száma, és 30 százalékkal kevesebb ér partot az Egyesült Államokban. A felszíni vizek melegedése miatt ugyanakkor a trópusi ciklonok némileg erősebbek lesznek és csaknem 40 százalékkal több csapadékot hoznak. A tanulmány megállapításait több szakértő kétségbe vonja. A kritikusok szerint a Knutson-féle számítógépes modell nem kellően pontos. Kevin Trenberth, a Nemzeti Légkörkutató Központ (National Center for Atmospheric Research) klímakutatója szerint például "nemcsak a hurrikánok száma, hanem a viharintenzitás, az időtartam és a felhőörvény mérete is számít, a modell viszont mindezt nem veszi figyelembe." Knutson szerint a komputermodell valóban nem alkalmas pontos számításokra, de nem is arra való, hanem arra, hogy nagy vonalakban képet alkossanak vele az évszázad végéig várható fejleményekről. 

A hurrikán a trópusi ciklon közép-amerikai típusa. A New Orleanst leromboló 2005-ös Katrina óta a globális éghajlatváltozás jelképe. A légörvény keletkezéséhez hatalmas méretű meleg vízfelület szükséges, amely felett beindulhatnak a viharképződéshez vezető légköri folyamatok. A képződmény trópusi viharnak minősül, amíg a benne fújó szelek sebessége el nem éri az óránkénti 120 kilométert. Ettől kezdve a vihar már hurrikán, a szakemberek regisztrálják, nevet adnak neki és nyomon követik a mozgását. 

Az úgynevezett hurrikánszezon június elején kezdődik és hat hónapig tart. A Colorado állami egyetem előrejelzése szerint idén az átlagot 50 százalékkal meghaladóan viharos szezon várható. A NOAA, Knutson intézete május 20-án, kedden publikálja az előrejelzését. Egy közepes évben 10 trópusi viharból lesz hurrikán, ebből kettő pedig különlegesen erős - az óránkénti 177 kilométeres sebességet meghaladó gyorsasággal száguldó - hurrikán. Az Egyesült Államok partjait háromévente átlagosan öt hurrikán éri el.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.