Isten nem szerencsejátékos!

Einstein szerint az istenhit "gyerekes babona"

Az istenhit "gyerekes babona" - írta egy eddig ismeretlen, árverésre kerülő levelében Albert Einstein.

2008.05.14 11:34MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A relativitás elméletének atyja, akinek 1954. január 2-án Eric Gutkind filozófushoz írt levelét csütörtökön bocsátják aukcióra a londoni Bloomsbury házban, kifejti: "Az Isten szó számomra nem más, mint az emberi gyarlóságok kifejeződése és terméke, a Biblia pedig kétségkívül tiszteletre méltó, ám primitív, ráadásul elég gyerekes legendák gyűjteménye". A német nyelven, kézzel írt levél több mint 50 évig egy magángyűjtő tulajdonában volt. 

A The Guardian című brit napilap szerint akár 8000 fontot is adhatnak érte az árverésen. Einstein a levélben arról is írt, hogy számára a zsidóság nem kiválasztott nép, a zsidó vallás pedig ugyanúgy, mint a többi vallás, a "leggyermekibb babonák megtestesítője". A zsidó, de nem hívő szülőktől származó, ám egy időben katolikus elemi iskolába járó tudós elismerte, hogy különleges vonzalmat érez hittársai iránt, de nem tesz semmilyen különbséget zsidók és nem zsidók között. 

A világhírű fizikusnak a vallásról vallott nézeteit korábban kétértelműnek tekintették. Sokféleképpen magyarázták például azt a kijelentését, mely szerint "a tudomány sántít a vallás nélkül, a vallás pedig vak a tudomány nélkül". Ugyancsak ő jelentette ki az univerzum építkezésének racionalitása kapcsán, hogy "Isten nem szerencsejátékos". Többször kifejtette, hogy "szeretné megtapasztalni a világegyetemet, mint egy egységes kozmikus egészet", és életében mindig elutasította, hogy harcos ateisták kisajátítsák őt maguknak: irritálta ugyanis a belőlük hiányzó alázat, valamint az, hogy "képtelenek megérteni a világ örök misztériumát". 

Rupert Powell, a Bloomsbury ház igazgatója szerint azonban ez a levél, amely alig egy évvel Einstein halála előtt íródott, "egyértelművé" teszi a valláshoz való viszonyát. John Brooke oxfordi professzor viszont úgy vélekedik, a levél inkább azt bizonyítja, hogy Einstein nem volt hagyományos értelemben vett istenhívő, de ateista sem, és ahogyan számos más, múltbeli nagy tudós, nem volt e téren következetes élete különböző periódusaiban.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.