Egy letűnt civilizáció kiemelkedő emléke

Három kötet mesél a római limesről

Gabler Dénes régész, az MTA doktora a Pécsi Tudományegyetem (PTE) régészeti tanszéke Danube Limes kutatócsoportja által megjelentetett három kötet keddi budapesti bemutatóján hangsúlyozta: a római limes egy letűnt civilizáció kiemelkedő tudományos és technológiai emléke.

2012.03.21 05:59MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Rómaiak a Dunánál, A római hadsereg a limesen/A római limes Magyarországon, valamint A Danube Limes projekt régészeti kutatásai 2008-2011 között című kötetek a pannóniai határvédelmi rendszer világörökségi nevezését előkészítő kutatásait foglalják össze. Mindhárom kötet kétnyelvű - magyarul és angolul ismertetik a legújabb kutatási eredményeket.
   
Mint történelmi bevezetőjében Gabler Dénes kifejtette, a Római Birodalom határait jelölő limes Britanniában a Hadrianus-falat, Felső-Germániában földsáncot, a Rajnánál, Dunánál, vagy az Eufrátesznél a folyót jelentette. Ezek képezték azt a fizikai akadályt, amely a Róma által birtokba vett területeket a barbár világtól elválasztotta. Bár a limes egyfajta zárat jelentett, mégsem hasonlítható a 20. századi "vasfüggönyhöz", hiszen a találkozások helye volt. A légiótáborok felügyelete mellett hozhatták piacra áruikat a barbárok, vagy szerezhették be a szükséges árucikkeket.
   
A kiadványokat méltatva rámutatott: óriási értékük, hogy noha jobbára a magyarországi védvonalszakasszal foglalkoznak, egységben láttatják a Római Birodalom határvédelmi egységeit, és így akarják világörökségi helyszínné tenni. A gazdagon illusztrált, 320 - jobbára színes - felvételt tartalmazó köteteket 23 szerző jegyzi, akik Visy Zsolt, a PTE egyetemi tanárának irányításával kutattak egy-egy szakaszt a legújabb eljárások - légi felvételek, térinformatika, geofizikai mérések - segítségével.
   
"A három kontinense kiterjedő Római Birodalom 400 ezer fős hadseregének, többek közt 30 légiójának épített létesítményei közül hoz számos objektumot közel hozzánk a Római Birodalom határai című kiadvány, a Hadrianus falától a jordániai Gaszr-Bis erődig. A megmaradt, feltárt vagy épen rekonstruált építmények sokaságán kívül számos, a katonasághoz köthető lelet - fegyverek, érmek, bélyeges téglák, katonai tárgyú festmények fotói illusztrálják" - magyarázta Gabler Dénes.
   
A legterjedelmesebb kiadvány A Danube Limes projekt 2008-2011 című kötet, amely bemutatja a védvonal világörökségi értékeit, tartalmazza a PTE kutatócsoportja által felmért lelőhelyek katalógusát, a táborok, őrtornyok és a limes útszakaszainak leírását, jelenlegi állapotukra vonatkozó megfigyeléseket.
   
"A katalógus 80 tételt tartalmaz, ennyi limeslétesítményt sikerült felderíteni, felmérni, térképre vetíteni. A harmadik kiadványban, A rómaiak a Dunánál című kötetben a védvonal létesítményeit, mint világörökségi helyszínt mutatja be" - emelte ki Gabler Dénes.

Visy Zsolt elmondta, hogy a Danube Limes UNESCO World Heritage elnevezésű projekt Magyarország, Németország, Ausztria, Szlovákia és Lengyelország örökségvédelmi szervezeteinek együttműködésével megvalósuló program, amely a dunai limesszakasz világörökségi jelölésének előkészítését tűzte ki céljául.
   
"Az uniós támogatással végzett hároméves programot 2011 végén zártuk le. Magyarország részéről a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal irányította a munkát, részt vett benne a Pécsi Tudományegyetem és a paksi önkormányzat, amely a római kori Lussonium bemutatása, kutatása kapcsán pályázott. E munka során készült el a pályázati anyag. A magyarországi védvonalak hossza eléri a 420 kilométert. Ha a térképet nézzük, a Duna vonala mentén mindenütt ott vannak ezek a különböző nagyságú objektumok, amelyek a világörökségi nevezés szabályai szerint vannak feltüntetve" - magyarázta Visy Zsolt.
   
Ismertetése szerint nagyon precíz, szinte centiméteres pontosságú térképészeti kutatásokat végeztek. A pályázatot jövő év elején nyújtják be a párizsi székhelyű világörökségi bizottságnak. A szervezet február táján veszi számba a befutott pályázatokat és indítja el a vizsgálatokat, a folyamat általában a benyújtástól számítva másfél évig tart.
   
"A látogató bizottság elemzi a pályázatot és felkeresi a helyszíneket, ahol azt is vizsgálja, hogyan néznek ki. A világörökségi helyszíneknek ugyanis nyilvánosnak, látogathatónak kell lenniük, el kell látni őket információs táblákkal. Ez egy óriási feladat, hiszen hatalmas területről van szó" - magyarázta Visy Zsolt.
   
Hozzátette: a fogadókészség nagyon nagy, hiszen a világörökségi bizottság örömmel vesz minden nemzetközi összefogást.
   
"Ilyen nagy területen, ennyi országot egyesítő világörökségi helyszín nincs, mint a dunai limes" - emelte ki Visy Zsolt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.