Az űrbe megy a Csang'o-3

Épül Kína harmadik űrszondája

A nemzetvédelmi tudományos kutatások állami hivatala közölte: Kína megkezdte a Csang'o-3 (Chang'e-3) elnevezésű űrszondájának tervezését, illetve kivitelezését, amivel holdra szállási programjának újabb állomásához érkezett.

2012.03.13 22:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az új szakaszban - a prototípus elkészültét követően - a ténylegesen az űrbe küldendő legújabb szonda megépítésén dolgoznak a szakemberek. Kína harmadik holdszondája más Föld- és űrfigyelő műszerek, valamint az életkörülményeket vizsgáló berendezések mellett egy holdjárművet is visz magával. Várhatóan 2013-ban indul útjára, s másfél méter magas, 200 kilogramm tömegű holdjárója vélhetően több hónapig végez majd kutatásokat, talajelemzéseket.
   
A közlemény szerint Kína 2013-ban egy átfogó, nagy felbontású Földmegfigyelési rendszer kialakításának részeként új típusú műhold tervezését is megkezdi; maga a rendszer 2020 körül kezdené meg a működését - derül ki a dokumentumból, amelyet a Hszinhua hírügynökség ismertet. Eszerint ez az ország 16 kiemelt tudományos projektjének egyike, amely segíti a mezőgazdaság modernizálását, a katasztrófa-előrejelzést és a nemzetbiztonságot.
   
A ország második holdszondáját, a Csang'o-2-t 2010 októberében állították holdkörüli pályára. Kínai szakemberek szerint az eddigi legnagyobb felbontású felvételeit köszönhetik neki a Hold felszíni részleteiről, különösen a Szivárvány-öböl térségéből, amely a tervek szerint a következő holdszonda leszállóhelye lesz.
   
A kínai Hold-program részeként 2008-ban a Sencsou-7 (Shenzhou) űrhajóval három kínai űrhajós hajtott végre űrutazást, egyikük űrsétát is tett. A Hold-program záró szakaszában - 2024 körül - kínai űrhajós szállna le a Holdra.
   
Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után a világon a harmadik ország, amely saját fejlesztésű űreszközzel embert küldött a világűrbe. Az első kínai űrhajós, Jang Li-vej (Yang Liwei) volt, a Sencsou-5 űrhajón utazott 2003-ban.
   
A kínai holdkutatás célja több irányú: a tudományos, nemzetgazdasági és nemzetvédelmi szempontokon túl Kína bizonyítani akarja, hogy magas technikai és technológiai háttérrel rendelkezik, korszerű rakéták előállítására, piacképes műholdak gyártására és felbocsátására képes.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.