"Csak esznek, esznek"

Úgy hízunk, mint az orángutánok

Amerikai szakemberek szerint a Borneó szigetén élő orángutánok étkezési szokásainak - köztük a bizonyos időközönként jelentkező túlevésnek - a vizsgálata segíthet megérteni az emberi elhízás és a táplálkozási rendellenességek okait.

2011.12.14 23:47MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

"Az orángutánok rendkívül érdekes mintaként szolgálnak az emberi elhízás tanulmányozására, mivel ez az egyetlen majomfaj, és valószínűleg az egyetlen nem emberi főemlős a vadonban, amely képes zsírt elraktározni" - mondta Erin Vogel, a New Jersey állambeli Rutgers Egyetem evolúciós antropológiával foglalkozó szakembere. 
   
A Biology Letters című folyóiratban megjelent tanulmány készítésekor Vogel és kollégái a borneói orángutánok öt év alatt begyűjtött vizeletmintáit elemezték. A szakember szerint a Borneó szigetéhez hasonló, kihívásokkal teli környezetben élő orángutánok képesek hasznot húzni a gyümölcsben gazdag időszakokból, amikor a fák gyümölcshozamának 80 százaléka elérhető válik a számukra.
   
"Ilyenkor csak esznek, esznek és persze jól elhíznak" - magyarázta. Aztán jönnek a gyümölcsben szegény periódusok, amelyek akár nyolc évig is elhúzódhatnak. Ahogy a táplálékforrás egyre szűkösebbé válik, az orángutánok elkezdik beiktatni az étrendjükbe a fakérget és a leveleket is a túlélés érdekében. Ezen időszak során a kutatócsoport változást észlelt az emlősök vizeletében is.
   
Először a zsíranyagcsere melléktermékeként jelentkező ketont fedezték fel az ínséges időszakból származó mintákban. "Ezt azt mutatja, hogy elkezdték elégetni a zsírt az energianyerés érdekében". Később a nitrogén izotópok szintje is megemelkedett a vizeletben, amely az izomsejtek leépülését jelzi, ez szintén fehérje és energia nyerést szolgál. 
   
"Muszáj energiát nyerniük valahonnan, ezért elkezdik felemészteni a saját testszöveteiket. Ugyanez a folyamat figyelhető meg a rendkívül elszegényedett emberek, vagy az anorexiától szenvedők esetében is" - mondta Vogel, aki szerint a tanulmány megmutatja, hogy az orángutánok miként képesek hasznot húzni a zsírraktározási képességükből a túlélésük érdekében.
   
Mint hozzátette: "Nekünk, embereknek is megvan ugyanez a lenyűgöző képességünk, habár manapság a legtöbben már azt kívánják, bárcsak ne lenne". Az orángutánok a veszélyeztetett fajok közé tartoznak. Ma már mindössze 50 ezer példányuk él Borneón és 7300 Szumátra szigetén: a világ két olyan pontján, ahol ezek az emlősök még vadon élnek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.