Új fajok a mélyben?

Nagy reményekkel "ugranak" a kutatók az Indiai-óceánba

Új fajok felfedezésének reményével és a mélytengeri halászat következményeinek tanulmányozása céljából indulnak felfedezőútra a kutatók az Indiai-óceán mélyén lévő fenékhegyekhez.

2011.11.07 20:14MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A szakemberek a brit RRS James Cook kutatóhajó fedélzetén vágnak neki a hathetes expedíciónak, hogy a Délnyugat-indiai-óceáni-hátság mentén lévő fenékhegyek - vagyis a tengerfenéktől legalább ezer méter magasra felnyúló hegyek - élővilágát tanulmányozzák.
   
A Marine Policy című folyóirat egyik idei számában megjelent jelentés szerint manapság a mélytengeri vonóhálós halászat az egyik legkártékonyabb halászati módszer. A kutatók most azt szeretnék megvizsgálni, hogy milyen hatással van ez a technika a tengeri élővilágra - olvasható a BBC brit közszolgálati médium internetes oldalán.
    
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által vezetett - és a Globális Környezeti Alap (GEF), valamint a brit Környezetvédelmi Kutatási Tanács (NERC) együttműködésével megvalósuló - expedíció során a kutatók másodszorra merülnek le a víz alatti hegyvonulathoz.
   
"A tengeráramlatokkal való érintkezésük miatt, ezek a területek elképesztően gazdag biológiai sokféleséggel bírnak" - mondta Aurelie Spadona, az IUCN tengerszakértője, aki maga is a kutatócsoport tagja. Mint hozzátette: "Egyfajta olcsó +reggelit is kínáló+ szállást jelentenek az olyan mélytengeri ragadozók számára, mint a cápák, amelyek gyakran a fenékhegyek lakóiból csemegéznek".
   
Az 1960-as évek közepe óta hétszeresére növekedett a mélytengeri halászat mértéke. A tengerfenék ipari méretű kiaknázása - amelyet általában hatalmas és nehéz vonóhálókkal végeznek - káros hatással van az élővilágára nézve.
   
"Az ottani élőlények közül sokan lassan szaporodnak és lassan fejlődnek, emiatt pedig különösen sebezhetőek a túlhalászat által" - hangsúlyozta Gustaf Lundin, az IUCN Globális Tengeri- és Sarki Kutatóprogramjának vezetője. Hozzátette: a vonóhálós halászat károsíthatja a fenékhegyeket és a halállományt, valamint visszafordíthatatlan következményei lehetnek a hidegvízű korallokra, a szivacsokra és egyéb állatokra nézve.
   
A 2009 novemberében indított első expedíció során a kutatók mintegy hétezer életformát gyűjtöttek össze az Indiai-óceán déli részén. A minták elemzését követően 2010-ben jelentették be, hogy egy új tintahalfajt fedeztek fel a hathetes kutatás során. A 70 centiméteres tintahal egyike azoknak mélytengeri élőlényeknek, amelyek fény kibocsátásával csalogatják magukhoz prédájukat a sötétség birodalmában.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.