Több tízmillió fokos anyag hagyta el a Napot

Nem nagyon "hatja meg" a Földet a hatalmas napkitörés

A NASA coloradói űridőjárás-előrejelzési központjának szakemberei közölték: az óriási napkitörés kevés hatást gyakorol a távközlésre és az energiaellátásra.

2011.09.28 21:31MTI

A napkitörés (fler) néhány perces heves robbanás a Nap fotoszférájában vagy afölött. A flerek ellentétes polaritású mágneses terek találkozásakor felszabaduló energiából táplálkozhatnak. Hőmérsékletük több tízmillió fok is lehet. Egy-egy fler alkalmával több millió tonna anyag hagyja el a Napot másodpercenként 1000 kilométeres sebességgel. Általában a napfoltokhoz kapcsolódnak, a legerősebb naptevékenység idején 30-80 fler is előfordul naponta. A fler nemcsak a Napon, hanem egyes csillagokon is megfigyelhető (flercsillag).
   
Szombaton észlelték a kitörést, amelyet az 1302. számú "napfoltszörny" produkált. A képződmény oly hatalmas, hogy szabad szemmel is látható a Földről - átmérője 160 ezer kilométer, vagyis a napfolton tíz egymás mellé helyezett Föld is elférne.
   
A koronakidobódás (koronakitörés) generálta napvihar erőssége a G1 és G5 között terjedő geomágneses skálán G3, azaz közepes besorolást kapott. A flert X1,9-es kategóriába sorolták, vagyis csaknem maximális erősségűnek értékelték a tudósok. Az ilyen erősségű flerek nem számítanak ritkaságnak a 11 éves napfolttevékenység-ciklus "felmenő" szakaszában, amely 2013 éri el a maximumát.
   
A napviharok zavarokat okozhatnak a műholdas összeköttetésben, az energiaellátásban, ahogy olyan navigációs rendszerek működésében is, mint a GPS. Jelenleg azonban kevés jel mutat arra, hogy ilyen gondokkal számolni kellene, legfeljebb északon lesz a szokottnál valamivel erősebb a sarki fény. Ez azzal magyarázható, hogy a gigantikus folt a Földről látható napkorong szélén helyezkedik el, amennyiben a napkitörés egyenesen bolygónk felé irányult volna, a geomágneses vihar súlyos, vagy extrém besorolást kapott volna.
   
A koronakidobódás a naptevékenység egyik megnyilvánulása: a napkorona egy darabjának kilökődése a bolygóközi térbe. Ilyenkor több tízmillió tonna szuperforró gáz indul útnak a Föld felé. A szuperforró gáz kölcsönhatásba lép bolygónk mágneses mezejével, ami geomágneses viharokat okozhat.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.