Megéri zebrákat engedni a marhalegelőkre

Te marha, az egy zebra!

A vadon élő patások, különösen a zebrák felvirágoztathatják a gazdaságot.

2011.09.24 21:12MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kelet-afrikai állattartók általában gondosan kizárják legelőikről a vadállatokat, attól félve, hogy eleszik jószágaik elől a takarmányt: egy új kutatás szerint azonban ez a feltételezés nem helytálló, ellenkezőleg, a vadon élő patások, különösen a zebrák felvirágoztathatják a gazdaságot.

Wilfred Odadi, a kenyai Mpala Kutatóközpont ökológusa kollégáival egy húszezer hektáros szavannán végzett el egy kísérletet. A területen együtt legeltek a haszonállatok a vadakkal, többek közt kétezer zebrával. Kialakítottak néhány karámot, amelyek közül egyesekbe csak marhákat engedtek, a többit pedig nyitva hagyták a vadállatok számára is.

A vizsgálat során zebrák, bejzák, tehénantilopok, elefántok és zsiráfok is megfordultak a nyitott karámokban. A száraz évszakban, amikor a fű kiszáradt, a vadállatok tényleg kevesebb táplálékot hagytak a marháknak, amelyek közül sokan jócskán lefogytak. A nedves évszakban azonban a vad társakkal együtt legelő marhák sokkal gyorsabban híztak vissza, mint a magukban tartott társaik - írták a kutatók a Science című folyóiratban.

Úgy tűnik, hogy a kedvező hatás a zebráknak köszönhető. A zsiráfok csak a fák lombozatát csócsálják, az elefántok pedig nem esznek füvet a száraz évszakban. A zebrák azonban különleges emésztőrendszerük révén olyan füveket is megemésztenek, amelyeket más növényevők nem képesek.

A vizsgálat teljes időtartama alatt a csíkos patások lecsipegették a tápanyagban szegény felső gyepszintet, így hozzáférhetővé tették az alant fekvő, kifizetődőbb vegetációt. "Szabad szemmel is látni lehetett, hogy a zebrák által legelt részek zöldebbek, dúsabbak, különösen eső után" - közölte Odadi.

Az eredmények gyakorlati jelentőséggel bírnak Norman Owen-Smith, a dél-afrikai Witwatersrand Egyetem ökológusa szerint. A vadon élő páratlan ujjú patások természetüknél foga vándorló állatok, ezt azonban akadályozzák a számukra létrehozott nemzeti parkok határai. Amennyiben a gazdák megtűrnék a legelőikre tévedő zebrákat, a kerítések egy részét le lehetne bontani, a vándorlás pedig folytatódhatna.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.