Elérték a kulcsréteget a stonehenge-i ásatásokon

A Stonehenge a "kőkorszaki Lourdes" lehetett?

A Stonehenge-nél folyó ásatásoknál a régészeknek sikerült elérniük azt a réteget, amely végül magyarázatot adhat arra, hogy mi lehetett eredetileg a kőépítmény rendeltetése.

2008.04.12 12:25MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kéthetesre tervezett feltárást a BBC finanszírozza, az ásatásokról szóló filmet pedig ősszel mutatja be a Timewatch különkiadásában. Az UNESCO örökségvédelmi listáján szereplő Stonehenge-dzsel kapcsolatban mindmáig viták tárgyát képezi, hogy mi célból és mikor épült a brit szigetek pogány múltjához kötődő, szabálytalan alakú kőépítmény. 

Az ásatások április elsején kezdődtek, s mostanra a csoport elérte azokat az üregeket, ahol egykoron a rejtélyes kék kövek állhattak. Ezek a kisebb kövek, amelyeknek a többsége hiányzik, valaha az építmény eredeti szerkezetét határozta meg. A kutatók meggyőződése szerint a kék kövek elárulhatják, hogy Stonehege eredetileg gyógyhely volt - olvasható a BBC News hírei között.
 
A régészek most szervesanyagmintákat vesznek az ominózus üregekből, hogy meghatározzák az időpontot, amikor a kék köveket a helyükre tették. A projektet irányító Timothy Darwill professzor, a Bournemouth Egyetem vezető Stonehenge-szakértője, valamint Geoffrey Wainwright, a Régészeti Társaság (Society of Antiquaries) elnöke szerint amennyiben többet sikerül megtudni a kék kövek történetéről, sikerül megfejteni, hogy 4500 évvel ezelőtt miért hozták létre a kőépítményt. 

A két kutató szerint a szürkéskék homokkő (a kék kő) a Stonehenge-től 250 kilométerre lévő dél-walesi Preseli-hegységből származhat, s azért szállították ilyen távolságra, mert a neolitikum embere hitt mágikus gyógyító erejében. A tudósok feltételezése szerint a szürkéskék homokköveket Kr. e. 2600 körül rakták le, majd 200 évvel később eltávolították helyükről, ám ez csupán megközelítő időmeghatározás. Geoffrey Wainwright véleménye szerint ez egyfajta "újkőkori Lourdes" lehetett.
 
A régészek máris számtalan leletre, így agyagedény-maradványokra, római kerámiadarabokra, valamint őskori kőkalapácsokra bukkantak.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.