Embert evett a xixime

Kannibál falu nyomaira bukkantak mexikói antropológusok

Emberhúst fogyasztottak a háborúhoz és a földműveléshez kapcsolódó rítusaik során a 15. század közepén barlanglakásokban élő xixime indián törzs tagjai, derült ki mexikói antropológusok kutatásaiból.

2011.07.25 13:51MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A négy éven át tartó vizsgálódás során a mexikói szakemberek negyven darab emberi csontot találtak a Durango hegységben lévő Maguey barlangban, mely az észak mexikói Nyugati-Sierra Madre hegyvonulatban 2600 méter magasan a tengerszint felett egy fenyőerdőben található a Pueblo Nuevó-i szurdoknál.

A vágásokkal teli csontokon végzett vizsgálatok révén kiderült, hogy nagy részüket meg is főzték - adta közre nyilatkozatában a Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (NATI). A törzs kannibalizmusát már az európai misszionáriusok és felfedezők által készített 17. századi feljegyzések is említik. Az ásatás 2007 májusában vette kezdetét, azután, hogy a Pueblo Nuevó-i szurdok közelében készített felvételeit egy amatőr fotós eljuttatta a NATI-hez. A vizsgálatok eredményeit július 21-én csütörtökön hozta nyilvánosságra José Luis Punzo, a kutatás vezető archeológusa a Paquimében rendezett XIV. Észak-mexikói Régészeti Konferencián.

"A cél az, hogy minél többet megtudjunk az 1450 körül a térségben élt indián törzsekről." A hittérítés során rengeteg információ elveszett, ezért homály fedte például azt is, hogy a xixime indiánok miért ettek emberhúst. A kutatások azonban választ adtak a kérdésre. A törzs kannibalizmusa minden valószínűség szerint a vetéssel, a kukoricatermeléssel és a vadászattal állt kapcsolatban. A kukorica betakarítása, valamint tradicionális ételük elkészítése után a xixime indiánok az év hátralevő részére háborúba vonultak. A nyertes csatákból ellenségeik tetemével tértek haza - magyarázta José Luis Punzo.

"Egy bonyolult rítus keretei között az egész falu részvételével elfogyasztották egy társukat, azzal a céllal, hogy birtokba vegyék annak lelkét. A fej és a kezek bírtak a legnagyobb értékkel" - tette hozzá a kutatás vezetője.

Tehát míg saját társaikat megették a xixime indiánok, addig a legyőzötteknek csak a csontjait tárolták el, a bő kukoricatermésért végzett szertartásaikhoz. A régészek arra utaló jeleket is találtak, hogy az indiánok a csaknem mínusz 30 fokos hegyi hideg ellen pulykatollal és emberi hajjal bélelt ruhadarabokat viseltek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.