Egy messzi-messzi bolygót szemlélt

A Hubble-űrteleszkóp milliomodik tudományos megfigyelése

A milliomodik tudományos mérését végezte el a héten az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) csillagászati műholdja, a Hubble-űrteleszkóp, amely egy távoli bolygó légkörét kutatta a színképelemzés módszerével.

2011.07.06 21:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A huszonegy éve, 1990. április 24-én útnak indított Hubble csillagászati műhold eddig 50 terabyte-nyi (50 000 milliárd byte) információt gyűjtött össze, és felfedezései a planetológiától a kozmológiáig forradalmasították az asztronómiai kutatások csaknem minden területét - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
   
"A Hubble, amely varázslatos felvételek sokaságával kápráztatott el minket, és alapvető felfedezéseket tett, űrodisszeája újabb állomásához érkezett" - fogalmazott Charles Bolden, a NASA szakembere.
   
Az űrteleszkóp ezúttal a Földtől 1000 fényévre levő "forró Jupitert", vagyis a napjához közel keringő gázóriást, a HAT-P-7b katalógusjelű bolygót vette "górcső" alá. A planéta mindössze 2,2 nap alatt kerüli meg anyacsillagát, amely lényegesen forróbb, mint a Nap.
   
A Hubble a milliomodik tudományos megfigyelését a 3. számú széles látószögű kamerájával (Wide Field Camera 3) végezte, amelyet a negyedik "nagyjavítás" során, 2009. május 4-én üzemeltek be. A kamera két csatornán képes a fény érzékelésére: az egyik az UVIS csatorna a látható fény, az infravörös és az ultraibolya tartományban, a másik pedig a közeli infravörös tartományban képes érzékelni.
   
"A színképelemzés segítségével a légkör vegyi összetételét ismerhetjük meg, amelyben a vízpára nyomait kutatjuk. A Hubble bizonyította, hogy milyen ideális az exobolygók (a Naprendszeren kívüli bolygók) légkörének megfigyelésére. Izgatottan várjuk, hogy mit is tudhatunk meg a bolygóról, ám a válaszokra még több hónapig várni kell" - hangsúlyozta Drake Deming, a Marylandi Egyetem professzora, a NASA Goddard Űrközpontjának a szakértője.
   
A vizsgált bolygó neve névében a HAT, vagyis a Hungarian Automated Telescope arra utal, hogy a planétát a Bakos Gáspár vezetésével létrehozott HATNet földi telepítésű automata távcsőhálózattal fedezték fel. A sorszám a hálózat hetedik exobolygó-felfedezését jelöli, a b betű pedig az adott csillag elsőként megtalált bolygóját. A planétát a Kepler bolygóvadász űrteleszkóp is vizsgálja, ezért Kepler 2b jelzést is kapta.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.