Február 19-én történt - megszületett a heliocentrikus világkép atyja

1473. febr. 19-én megszületett Nikolausz Kopernikusz, akit a heliocentrikus (napközéppontú) világkép megalkotójaként tisztelhetünk.
_{2006.02.19 08:15, Forrás: www.puskas.hu}

Kopernikusz szerint az égitestek mozgása más, egyszerûbb módon is értelmezhetô. Ô eredetiben tanulmányozta a görög szerzôk mûveit, akik közül többen is felvetették a heliocentrikus (Nap-középpontú) rendszer gondolatát. Elôször abszurdnak tûnt a mozgó Föld gondolata, de Kopernikusz ebbôl kiindulva egy esztétikailag magasabbrendû, bár nem sokkal egyszerûbb rendszerhez jutott el. Amellett azonban változatlanul kitartott, hogy a bolygók egyenletes körmozgást végeznek. Éveken át végezte matematikai számításait, meg volt gyôzôdve az igazáról, mégsem publikálta nézeteit.

1510 és 1514 között Kopernikusz rövid kéziratban foglalta össze új elgondolásait: De hypothesibus motuum coelestium a se constitutis commentariolus (Kommentár az égitestek elrendezésérôl és mozgásairól szóló elméletekhez), a kéziratot 1514-ben eljuttatta barátaihoz. Fôbb megállapításai: a csillagok napi látszólagos mozgása, a Nap évi mozgása, és a bolygók retrográd mozgása mind arra vezethetô vissza, hogy a Föld naponta megfordul a tengelye körül, évente körülkeringi a Napot, a Nap pedig a bolygórendszer nyugvó központja. A Föld tehát nem a világegyetem központja, hanem csak a Hold pályáé. Az évek múlásával Kopernikusz ábrákkal, matematikai számításokkal támasztotta alá érveit. A Commentariolus-ban megfogalmazott elvekrôl 1533-ban Rómában elôadások hangzottak el VII. Kelemen pápa elôtt, a pápa jóváhagyta a tanokat. Kopernikuszt 1536-ban hivatalosan felkérték eredményeinek a közzétételére, de ô tovább habozott. 1540-ben adta át kinyomtatásra fô mûvének kéziratát egyik tanítványának. A nagy mû kinyomtatott példányát állítólag csak élete utolsó napján, 1543. május 24-én látta. A könyvhöz a kiadó Andreas Osiander a kritikától tartva elôszót írt, ebben a mozdulatlan Napot csak a számításokat megkönnyítô feltételezésnek minôsíti.

A fô mû, a De revolutionibus orbium coelestium (Az égi pályák körforgásáról) gondos tanulmányozásával megállapítható, hogy Kopernikusz tényleg hitt a heliocentrikus rendszerben - pontosabban egy heliosztatikus rendszerben, a Napot a közzépponttól bizonyos távolságra helyezte el - ezt tartotta a világegyetem valósághû leírásának. Hatkötetes mûvét a ptolemaioszi rendszer matematikai átértelmezéseként alkotta meg. Alternatív számítási módszert akart nyújtani, amely sokkal pontosabb elôrejelzéseket tesz lehetôvé, így felhasználható a naptár reformjánál, a fogyatkozások számításánál. Egy egyszerûbb, pontokból és körökbôl álló geometriai rendszer segítségével így értelmezhetôkké válnak a fényességekben, a retrográd mozgásokban és a sebességekben észlelt, sok gondot okozó változások.

	[2/3]
1. oldal 2. oldal 3. oldal

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Február 18-án történt - Jókai Mór születése