Február 19-én történt - megszületett a heliocentrikus világkép atyja

1473. febr. 19-én megszületett Nikolausz Kopernikusz, akit a heliocentrikus (napközéppontú) világkép megalkotójaként tisztelhetünk.
_{2006.02.19 08:15, Forrás: www.puskas.hu}

Kimondta, hogy a Föld a saját tengelye körül napi mozgást, a mozdulatlan Nap körül pedig éves mozgást végez. Ez a gondolat jelentôs hatással volt a tudományra és a filozófiára a következô századokban. Ettôl kezdve a Földet már nem tekinthették a világegyetem középpontjának, hanem mint egy a többi égitest között, matematikai leírás tárgyává lett.

Kopernikusz egyetemi tanulmányait Lengyelországban, Krakkóban (1491-94?), és Olaszországban, Bolognában és Padovában (1497-1503) folytatta, 1503-ban kánonjogi doktorátust szerzett a Ferrarai Egyetemen. A lengyelországi Frauenburgban 1497-ben a székesegyház kanonokjává választották, ez a tisztség élete végéig anyagi biztonságot nyújtott. 1497-ben végezte elsô csillagászati észleléseit Bolognában, megfigyelve az Aldebaran csillag okkultációját (elsötétedését), amelyet a Hold okozott: a Hold eltakarta a csillag fényét. 1503-ban tért vissza Lengyelországba, és püspök nagybátyja tanácsadója lett 1512-ig, annak haláláig. Frauenburgban telepedett le, a székesegyházi káptalant képviselte, orvosi tudását elsôsorban a szegények gyógyításában alkalmazta.

Krakkói és olaszországi tanulmányai révén Kopernikusz magáévá tette kora matematikai, csillagászati, orvosi és teológiai ismereteit. Kevés csillagászati megfigyelést végzett, de ez is elég volt ahhoz, hogy a Nap, a Hold, és a bolygók feltételezett Föld körüli pályáinak fôbb összetevôit újra kiszámítsa. Az 1497-1529 években 27 megfigyelést publikált. Kiadta a görög Theophilaktosz (mûk. Kr. u. 610-629) episztoláinak latin fordítását is 1509-ben. 1519 és 1528 között politikai és gazdasági kérdésekkel foglalkozott; 1525-ben kifejtette egyes lengyel tartományok pénzreformjának elveit, ez a munkája azonban csak 1816-ban jelent meg Varsóban.

Csillagászi hírneve gyorsan növekedett, 1514-ben felkérték, mondjon véleményt a Lateráni Zsinat által tervezett naptárreformról. Nem fogalmazott meg határozott véleményt, mert a Nap és a Hold pozíciói nem voltak ismertek a szükséges pontossággal. Egyre elégedetlenebbé vált a ptolemaioszi csillagászati rendszerrel. Ezzel nem állt egyedül, maga is említette, hogy korának ellentmondó nézetei gondolkodtatták el. Ptolemaiosz rendszere, amely csak részben tekinthetô önálló mûnek, részben a korábbi görög filozófusok nézeteinek a szintézise, alapjaiban geocentrikus (Föld-középpontú) volt és körpályákra épült. Az égboltnak ez a geometrikus értelmezése a XVI. századra szinte hittételszerûen meggyökeresedett a csillagászati gondolkodásban.

	[1/3]
1. oldal 2. oldal 3. oldal

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Február 18-án történt - Jókai Mór születése