Hazaárulás miatt akasztották fel

Bajcsy-Zsilinszky Endre 125 éve született

125 éve, 1886. június 6-án született Szarvason Bajcsy-Zsilinszky Endre. A magyar történelemben kevesen futottak be az övéhez hasonló ívű pályát: a szélsőséges jobboldaliságtól jutott el a tettre kész antifasizmusig, s végül életét áldozta a szabad, demokratikus Magyarországért.

_{2011.06.06 07:04MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A jogi végzettségű Zsilinszky Endre neve országosan 1911-ben lett ismert, amikor bátyjával elégtételt követeltek az apjukat nyilvánosan megalázó Áchim L. András parasztpárti politikustól. A szóváltás dulakodássá fajult, végül lövés dördült, s Áchim belehalt sérülésébe. A testvéreket a bíróság jogos önvédelem címén felmentette. Az I. világháborúban az orosz fronton sebesülten került hadifogságba. Hazatérve, 1918-ban bekapcsolódott az ellenforradalmi szervezkedésekbe, a Tanácsköztársaság kikiáltása után Bécsbe menekült, majd Szegeden csatlakozott Horthy Miklóshoz. A kormányzó századossá léptette elő érdemeiért, majd 1925-ben vitézzé avatta, ekkor vette fel - az elvárt magyarosítás helyett - anyja után a Bajcsy nevet is.

1922-ben kormánypárti képviselőként bekerült a parlamentbe, de a bethleni konszolidációt elutasította. Ellenzékbe vonult, Gömbös Gyulával létrehozta a Fajvédő Pártot és a szélsőjobbról bírálta a kormányt. 1926-ban nem jutott mandátumhoz, két évre rá szakított a fajvédőkkel. Ekkor már legfontosabbnak a mindig elmaradó földreformot tartotta, lapjában József Attilának, Féja Gézának, Szabó Dezsőnek is teret adott. 1931-ben az általa alapított Nemzeti Radikális Párt színeiben győzött a tarpai választókerületben. Az 1935-ös választáson eszközökben nem válogatva megbuktatták, ezután lemondott vitézi rangjáról és a Független Kisgazdapárthoz csatlakozott, így került vissza 1939-ben a parlamentbe.

Felemelte hangját a növekvő német veszedelem ellen, szólt a fasizálódás, a háborús politika, a háromhatalmi szerződéshez való csatlakozás ellen, még a területi revízióknak sem tudott örülni a hitleri Németország melletti elkötelezettség miatt. Bár élete végéig fajvédőnek tartotta magát, a harcos antiszemitizmussal felhagyott, célját a földreformmal és a szociálpolitikával akarta elősegíteni.

A második világháború kitörése után a független magyar külpolitika fontosságát hangsúlyozta, közeledett a baloldalhoz. Részt vett a Történelmi Emlékbizottság munkájában, szorgalmazta a kisgazdapárt és a szociáldemokraták szövetségét, a háborúból való kilépés érdekében még a kommunistákkal is kapcsolatot keresett. Szót emelt a Szovjetuniónak hamis ürüggyel küldött hadüzenet és az újvidéki vérengzés miatt, bírálta a zsidótörvényeket, utoljára 1943. december 9-én beszélt az országgyűlésben.

Amikor 1944. március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot, a nácikat fegyverrel fogadta, letartóztatásakor két lövést kapott. A fogságból egy nappal a nyilas puccs előtt szabadult és illegalitásba vonult. 1944. november 9-én a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnöke lett. A lelepleződött szervezkedés vezetőit 1944. november 22-én letartóztatták, majd kivégezték, a képviselőként mentelmi joggal rendelkező Bajcsy-Zsilinszkyt Sopronkőhidára vitték. Lett volna alkalma a szökésre, de nem élt vele, áldozatával példát akart mutatni nemzetének. Miután a nyilas parlament felfüggesztette mentelmi jogát, december 23-án este hűtlenség és hazaárulás vádjával halálra ítélték és másnap reggel felakasztották - a nyilas vérbíró "nyugodt szentestét" akart. 1945. május 27-én ünnepélyes gyászpompával temették el, végakaratának megfelelően Tarpán.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter