Siralmas állapotban a műemlékek

Mi marad? Pusztulás szélén állnak Itália páratlan értékei

Pusztulás fenyegeti Itália páratlan értékű épületeit, és nem csak az ókoriakat - állítják az olasz műemlékvédők. A pompeji ásatásokon összedőlt Gladiátorok háza után felmérték a többi műemlék állapotát.

2010.11.14 17:18MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egyetlen kivételnek a milánói dóm és a római Szent Péter-székesegyház találtatott, melyeket külön műszaki csoport tart karban.

Olaszország összes többi műemléke akármelyik pillanatban ugyanúgy összedőlhet, mint az Pompejiben történt - nyilatkozta az olasz sajtónak Alessandra Mottola Molfino, az Italia Nostra műemlékvédő egyesület elnöke.

Mottola azt hangoztatta, hogy folyamatos karbantartás és főleg erre szánt források nélkül egész Itália veszélyben forog. Hivatalos felmérést ugyan nem végeztek, de az olasz Műemlékvédelmi és Restaurálási Intézet által közölt listán több száz helyszín szerepel az észak-keleti Friuli tartományban levő Aquileia városának épületeitől a szicíliai Etna lábánál található Enna régészeti területéig.

Az omlásveszélyes műemlékek névsorában továbbra is az elsők között szerepel Pompeji és a közeli, szintén a Vezúv elpusztította Herculaneum régészeti ásatása.

Rómában három hely szorul sürgős beavatkozásra: a teljes restaurálás előtt álló Colosseum, melynek utoljára idén májusban omlott le egy négyzetméternyi darabja egy belső folyosó mennyezetéről.

Száz méter mélyre szakadt le még márciusban a Colosseum mellett, a Nero császár építette Aranypalota, a Domus Aurea teteje, és hasonló pusztulásnak vannak kitéve a Palatinus-dombon levő ókori császárpaloták is.

Megállíthatatlan Róma ókori városfalainak omlása is: az utóbbi öt évben tíz helyen dőlt le a fal.

Aggódnak a műemlékvédők a firenzei dóm, a Santa Maria del Fiore-templom Brunelleschi tervezte, XV. századi kupolájának stabilitásáért, a Bolognában magasodó XII-XIII. századi tornyokért és annak a Monzában található XVIII. századi villának a sorsáért is, melynek építését az akkor uralkodó, Mária Terézia rendelte el.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.