Hosszú, hosszú, hosszú telünk lesz?

Meglátta a medve az árnyékát - de nem ijedt meg tőle

Meglátta a medve az árnyékát a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A népi meteorológia szerint ez azt jelenti, hogy a tél még sokáig eltart. Az persze kétséges, hogy a medvéket mennyire tekinthetjük hiteles időjósoknak, ám a hozzáértők szerint a hosszú távú meteorológiai előrejelzésekben is csaknem ekkora a bizonytalanság.

2010.02.02 14:05MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Délelőtt 11 órakor, több száz óvodás és kisiskolás figyelmétől kísérve előjöttek az állatkerti barnamedvék a sziklabarlangból. Ezt ugyan máskor is aránylag gyakran megteszik, február másodikán azonban a medvék kijövetelének különleges jelentősége van.

A néphagyományok szerint ugyanis a mai nap időjárása alapján következtetni lehet a tél hosszára. Ha szép, napsütéses idő van, és a medve meglátja az árnyékát, akkor hosszú tél várható, ha azonban az idő borult, és árnyékot nem látni, a zimankó már nem tart sokáig. Az Állatkertben napkelte óta szikrázó napsütést tapasztaltak mindazok, akik a medvekifutó szomszédságában saját szakállukra meteorológiai megfigyeléseket végeztek.

Pár perccel 11 előtt azonban beborult az ég, így amikor a medvék előjöttek, éppen nem volt napsütés.

Néhány perc elteltével azonban mégis utat találtak a napsugarak a felhők között, így a medvék végül meglátták az árnyékukat. A népi bölcsesség szerint tehát a télnek még hosszan kell tartania, habár a napsütés egyáltalán nem volt folyamatos, mintha a természet maga is vonakodna bevallani, hogy milyen időjárást tartogat számunkra az elkövetkező egy-két hónapban.

Az, hogy a medvék mennyire tekinthetők megbízható időjósnak, természetesen erősen vitatható. Ugyanakkor több meteorológus is osztja azt a véleményt, hogy a hosszú távú előrejelzések – a légköri folyamatok számos véletlenszerű, kiszámíthatatlan eleme miatt – eleve olyan nagy bizonytalansággal bírnak, hogy ennyi erővel akár a medvék árnyékát is figyelhetjük. A hosszú távú előrejelzéseknél a meteorológusok az évek során megfigyelt időjárási jellemzőkből, a „sokéves átlagból” indulnak ki. Márpedig az időjárással kapcsolatos népi bölcsességek és hiedelmek is az emberi emlékezetben megőrzött évszázados megfigyeléseken alapulnak.

A népi meteorológia általában egy-egy jeles nap időjárása alapján következtet egy hosszabb időszakra, s e jeles napok gyakran a keresztény hagyományokkal is összefüggnek. Február második napját például a „gyertyaszentelő boldogasszony napjaként” tartják számon, hiszen a hagyomány szerint Mária ezen a napon, negyven nappal a születés után mutatta be gyermekét a jeruzsálemi templomban.

Bár gyakran esik szó a medvék téli álmáról, valójában ezek az állatok nem alszanak a szó szoros értelmében vett téli álmot, amint például a denevérek, a mormoták, a pelék vagy a sünök teszik ezt a mérsékelt égövben. Kétségtelen, hogy az európai barnamedvék télen kevésbé aktívak, mint a tavasztól őszig tartó időszakban, elsősorban a hozzáférhető táplálék szűkössége miatt. Az állatkerti medvéknek természetesen nincs ilyen gondjuk, hiszen télen is gondoskodnak a takarmányozásukról.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.