"Lehetnénk hurrikán"

...avagy találkozás a Kowalsky meg a Vegával

Normális napnak indult. Jólszituált középosztálybeli (?) egyén mit sem sejtve, technikai tapasztalatokat nélkülözve megnyomta a "play" feliratú gombot a DVD-lejátszón - majd nem tudta kikapcsolni. Végigment tehát az 5 év Forradalom, Kowalsky meg a Vega.

_{2009.11.17 16:57ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

És valami megdöbbentő történt. A dalok betöltötték a szobát, a lakást, az udvart... a dalok pontosan arról szóltak, ami éppen vele, körülötte történt. Keményen, lágyan, cinikusan, együttérzőn, dübörögve, suttogva, édesen és sósan, éppen arról, amiről kellett, és úgy, ahogyan kellett. Megdöbbentette az a gondolatiság, az a már-már filozofikus visszafogottság, ami szinte kirobbanni készült a gondosan összerakott, eredeti hangzás mögül. – Hol voltak ezek eddig? Hogyhogy nem hallotta? Vagy hallotta, de nem tudatosult. Miért?

Erről van szó. Lámpással kell keresgélni a magyar zenei piacon az igazán eredeti hangot, tehát az ember hajlamos rá, hogy feladja a keresgélést, és vannak persze sokan, akik el sem kezdik. Így nem csoda, ha nyom nélkül repülhetett el az igényes közönség egy része felett az az öt év, ami a Kowalsky meg a Vega mögött van, számos albummal, videóklippel és kiemelkedő zenei teljesítménnyel, hogy szomorkodjunk emiatt, de egyszersmind örüljünk is, hiszen most viszont rátaláltunk, ráadásul így, egészében, kiforrottságában, kultikus mivoltában a lehető legnagyobb élményzuhanyt eredményezve, rögtön és azonnal!

Valami nagyszerű jött létre, műfajilag nehezen meghatározható, leginkább „relax rock” . Nevetünk rajta, de érezzük, hogy nagyon igaz. Ez a koncert-DVD mindannak összefoglalása, ami eddig történt a zenekar életében, és azok számára, akik mit sem sejtettek erről, nagyon nagyot szól.

Hősünk is csak vigyorogni volt képes, miközben hallgatta a dalokat, és egyvégtében azt ismételgette: „rohadt jó... hát ez rohadt jó!” Mert nem tudott egyebet hozzáfűzni. Minden egyéb gondolata ugyanis benne volt a nótákban. Véletlenül vagy sem. Így száguldott végig a hurrikán aznap délután a lakáson. „Mer’ ennyi ez.”

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter