Astrid Proll egykor a német terrorista csoportból

Egy egykori terrorista Budapesten!

Astrid Proll tizenöt éve képszerkesztőként és fotósként dolgozik különböző lapoknak, de egykor a német RAF, a Vörös Hadsereg Frakció szélsőbaloldali diákmozgalomból alakult terrorista csoport tagja volt.

_{2009.03.05 17:30MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Hétfőn Budapesten a Goethe Intézetben járt annak kapcsán, hogy március 11-én a német filmhéten - és egy nappal később a magyarországi mozikban - bemutatják a Baader Meinhof csoport című filmet. 

A 61 éves Astrid Proll 1969-ben csatlakozott a RAF-hoz, bankrablásért később két részletben (1971-74 és 1978-80) összesen öt és fél évet ült börtönben. Kiszabadulása után megszakította kapcsolatát a frakcióval, civil lett, dolgozott a Tempo, a Spiegel és a Time magazinnak is. 2004-ben önálló fotóalbuma jelent meg Németországban Jancsi és Juliska, a RAF képei 1967-1977 címmel. Berlinben él.
 
- "A Baader Meinhof csoport sikeres film, amely megpróbál igazságos lenni a Vörös Hadsereg Frakcióval. De csak egy akciómozi, amely az erőszakról szól, nem pedig dokumentumfilm, nem tekinthető a RAF hiteles történetének" - fogalmazott Proll. 

Az idén a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjra is jelölt alkotást igazi sztárcsapat készítette, napjaink legnépszerűbb német színészeivel (Moritz Bleibtreu, Martina Gedeck, Bruno Ganz), neves rendezővel (Uli Edel) és producerrel (Bernd Eichinger). Proll kitért arra, hogy a Vörös Hadsereg Frakcióról az elmúlt harminc évben már tucatnyi film készült. Mint mondta, most megint a reflektorfénybe került, ami a RAF első tíz évében, 1969 és 1977 között történt, aztán megint nem fognak ezzel foglalkozni. 

A RAF kialakulásához Proll szerint az vezetett, hogy az 1968-as események után egyszerűen úgy érezték, elfogyott a levegő körülöttük, a fiatalok nem akartak lemondani arról, amit elértek. 

- "A diákmozgalom lenyugodott, de izgatott állapotban voltunk".

Annette Vowinckel történész, a berlini Humboldt Egyetem kultúrtörténeti szakának tanára a film kapcsán a Goethe Intézetben rendezett beszélgetésen azt mondta, a RAF céljai, köztük a szociális vonal szimpátiát keltett az emberekben, az egyre erőszakosabb eszközök azonban ez ellen hatottak, főleg Hans Martin Schleyer, a Német Gyáriparosok Szövetsége elnökének elrablása és meggyilkolása, és annak körülményei nyomán.
 
- "A RAF valami ellen, elsősorban az imperializmussal szemben fogalmazta meg ideológiáját, nem pedig valami mellett" - tette hozzá Vowinckel. 

A csoport 1972-ben sorozatos merényleteket hajtott végre Nyugat-Németországban, a többi között az amerikai hadsereg frankfurti főhadiszállásán és az Axel Springer kiadó hamburgi székházában. Alapítóit, Andreas Baadert, Ulrike Meinhofot, Gudrun Ensslint 1974-ben elfogták és a stammheimi börtönbe zárták, ahol a hivatalos változat szerint 1977-ben mindannyian öngyilkosok lettek.
 
- "Senki nem tett vallomást, máig nem tudni, mi történt pontosan velük. Ulrike Meinhofot a halálba küldték, szörnyű körülmények között tartották fogva, nem volt ereje a túlélésre" - fogalmazott Astrid Proll a Goethe Intézetben.
 
Ő maga a csodának köszönheti, hogy túlélte a börtönt, ahol az állandó és csoportos éhségsztrájk következtében negyvenkilósra fogyott. 

- "Sokszor megkaptam az életben, hogy csak egy volt terrorista vagyok, de igyekszem úgy élni, mint minden más ember. Hogy milyen emlékek élnek bennem ma a Baader-Meinhof csoport kapcsán? Ez volt az ifjúságom, azóta azonban minden megváltozott. A mostani film előtt tíz éven át ki sem ejtettem a számon, hogy Baader-Meinhof" - fejtegette.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter