"Uram, nem látta Magyarországot?"

József Attila: Ember is; magyar is; magam is

A 20. századi magyar irodalomban hazáról, magyarságról, emberiségről, szerelemről, fájdalomról, kiszolgáltatottságról kevesen írtak ilyen felkavaró nyitottsággal és érvényes időszerűséggel, mint József Attila.

_{2009.01.31 18:59Vincze Attila Tamás, ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Szerkesztő: Praznovszky Mihály

A József Attila verseiből, tanulmányaiból és leveleiből válogatott gondolatok megerősítik a kötet az olvasójában azt a meggyőződést, hogy a 20. századi magyar irodalomban hazáról, magyarságról, emberiségről, szerelemről, fájdalomról, kiszolgáltatottságról kevesen írtak ilyen felkavaró nyitottsággal és érvényes időszerűséggel.

„Számon tarthatják, mit telefonoztam
s mikor, miért, kinek.
Aktákba irják, miről álmodoztam s azt is, ki érti meg.”

„…muszáj lenni becsületes ősállatoknak is,
Akik nem hordják zsebben a gerincüket.”

„Nincs géppuskánk, se templomunk!
Egy héten hatszor meghalunk!
Mert nékünk jaj! jaj: széthuzunk és pusztulunk! és pusztulunk!”

„Uram, nem látta Magyarországot?”

Lazi Könyvkiadó; 120 oldal, 1700 Ft.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter