A legyek ura című regényével vált világhírű íróvá

William Golding 100 éve született

Száz éve, 1911. szeptember 19-én született Sir William Golding Nobel-díjas angol író, A legyek ura című regény szerzője.

2011.09.17 10:49MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A St. Columb Minor nevezetű cornwalli falucskában látta meg a napvilágot. Oxfordban hallgatott angol irodalmat, s ezekben az években már maga is írogatott, 1934-ben megjelent első verseskötete nem keltett feltűnést. 1935-ben, a diploma megszerzése után egy kis wiltshire-i színház dramaturgja lett, de belekóstolt a színészetbe és a rendezésbe is. 1939-ben Salisburyben kapott tanári állást, a következő évben bevonult a haditengerészethez. Szolgált cirkálókon, rombolókon, aknaszedő hajón, szemtanúja volt a Bismarck német csatahajó elsüllyedésének, s 1944-ben részt vett a normandiai partraszállásban is. A háború után visszatért a tanításhoz.
   
43 éves volt, amikor megjelent első regénye, A legyek ura, amellyel azonnal világhírre tett szert. A különös történet fogadtatása korántsem volt egyértelmű: a Faber and Faber kiadó lektora vacaknak, unalmasnak és értelmetlennek, abszurd és érdektelen fantáziálásnak tartotta a kéziratot. Amerikában viszont óriási sikert aratott a mű, amely egy lakatlan szigetre vetődött maroknyi angol iskolásfiú elvadulását, embertelen, barbár ösztöneinek felülkerekedését ábrázolja megrázó erővel. 1962-ben filmre is vitték Peter Brook rendezésében.
   
A legyek ura után szinte évente jelentkezett új regénnyel: 1955-ben írta meg a neandervölgyi korban játszódó Utódokat, 1959-ben a Szabadesést, amely egy német fogolytábor, egy börtön és egy idegszanatórium szorongató világát ábrázolja, 1960-ban a Ripacs Martint, egy sziklára sodort tengerész haláltusáját. A hatvanas évektől kezdve az írásnak szentelte minden idejét, a modern ember háború utáni gondjait, tévelygéseit fogalmazta meg a klasszikus regény eszközeivel.
   
1967-ben született A piramis, majd novelláinak és válogatott esszéinek kötete, ám regénnyel csak 1979-ben jelentkezett újra. A látható sötétség korunk fájdalmas és sötét látomása, egy fiú története, aki szörnyű égési sérüléseket szenvedett a londoni német légitámadások során. 1983-ban "regényeiért, melyekben mítosz és valóság ábrázolásával fejezi ki az emberi lét feltételeit napjainkban", megkapta az irodalmi Nobel-díjat, 1988-ban pedig lovaggá ütötték.
   
Utolsó éveiben teljes visszavonultságban élt feleségével és gyermekeivel cornwalli otthonában, itt is érte a halál 1993. június 19-én.
   
William Golding Anglia utolsó klasszikus gondolkodású írója volt, akit minden munkájában a végső emberi létkérdések foglalkoztattak, az emberi tettek értékét és következményeit, a gonoszság és fanatizmus gyökereit kutatta.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.