Nem kapott igazságszolgáltatási mentességet

Líbia: hiába menekült el Musza Kusza

William Hague brit külügyminiszter csütörtökön azt mondta: nem kapott semmilyen igazságszolgáltatási mentességet Musza Kusza, a líbiai rezsim Nagy-Britanniába menekült külügyminisztere.

_{2011.03.31 14:10MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Kusza - a Kadhafi-kormányzat egyik legmagasabb beosztású tisztviselője - előző este érkezett Nagy-Britanniába Tuniszból, és közölte, hogy nem akarja tovább szolgálni a líbiai kormányt.
   
Csütörtöki londoni sajtóértekezletén Hague kijelentette: Musza Kuszának nem ajánlottak fel semmilyen mentességet a brit vagy a nemzetközi igazságszolgáltatási elszámoltatás alól. A líbiai politikus "önként" tárgyal brit illetékesekkel - tette hozzá a brit külügyminiszter.
   
Musza Kusza múltja a brit sajtó csütörtöki kommentárjai szerint erőteljesen összefonódik több olyan súlyos merénylettel és terrortámadással, amelyet Nagy-Britanniában követtek el az elmúlt évtizedekben.
   
A The Times felidézi, hogy Musza Kuszát - aki a michigani állami egyetemen szerzett szociológusi diplomát - 1980-ban Líbia londoni nagykövetévé nevezték ki, ám ez rövid életű megbízatásnak bizonyult. Kusza ugyanis még abban az évben személyesen és nyíltan jelentette ki a The Times egyik riporterének, hogy a Kadhafi-rezsim Nagy-Britanniában élő líbiai ellenzékiek meggyilkolásáról döntött, és ő támogatja ezt a döntést.
   
Musza Kuszát a nyilatkozat napján kiutasították Nagy-Britanniából.
   
Az 1980-as évek végén Kusza a líbiai külső hírszerzés helyettes vezetője lett. A nyugati kormányok ezt a líbiai szolgálatot teszik felelőssé a lockerbie-i repülőgép-robbantásért, amely Nagy-Britannia történetének legvéresebb terrormerénylete.
   
Az azóta tönkrement amerikai Pan Am légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es óriásgépét 1988. december 21-én időzített pokolgéppel felrobbantották; a merényletben 270-en vesztették életüket, köztük négy magyar utas.
   
A repülőgép lángoló roncsai 11 ezer méteres magasságból a skóciai Lockerbie-re zuhantak. Az áldozatok közül tizenegy a kisváros lakója volt.
   

London és Washington 1991-ben büntetőeljárást kezdeményezett két líbiai titkos ügynök ellen, akiket a bomba elhelyezésével vádoltak. Tripoli, ENSZ-szankciók nyomása alatt, végül kiadta a két körözött ügynököt. Egyiküket, Abdelbászet Ali Mohamed al-Megrahit 2001. december 31-én életfogytiglani börtönre ítélte az eljáró skót bíróság, amely - a kiadatás fejében semleges ítélkezési területhez ragaszkodó líbiai álláspont miatt - Hollandiában ült össze.
   
A rákbetegségben szenvedő Megrahit a skót kormány két éve méltányossági megfontolásokból szabadon engedte; a döntés komoly belpolitikai és nemzetközi súrlódásokhoz vezetett. A volt líbiai ügynök elengedését annak idején nyíltan bírálta az amerikai kormány is.
   
Musza Kusza a líbiai ügynök szabadon engedését célzó tárgyalások egyik irányítója volt, és alapvető szerepet játszott Líbia és a nyugat viszonyának rendezésében a 2001. szeptember 11-ei amerikai merényletek után. A csütörtöki The Times szerint a politikus információval látta el a nyugati kormányokat az al-Kaida terrorhálózatról és más iszlám terrorista csoportokról.
   
William Hague csütörtöki londoni sajtóértekezletén - Kusza szökésével kapcsolatban - úgy fogalmazott, hogy a líbiai rezsim "töredezőben van" a rá nehezedő nyomás alatt, és "belülről morzsolódik szét". "Kadhafiban fel kell merülnie a kérdésnek, hogy ki lesz a következő, aki hátat fordít neki ... mi (azonban) megerősítjük azt a felhívásunkat, hogy neki kell távoznia" - mondta  a brit külügyminiszter.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter